A jéghegy egy rövid ideig a világ legnagyobbja volt: majdnem hatezer négyzetkilométeres volt, amikor 2017-ben leszakadt a Déli-sarkvidékről. 2021 elejére azonban megsemmisült, egytrillió (ezer milliárd) tonna jég olvadt el. A kutatók jelenleg felmérik, milyen hatása volt a környezetre a gigásznak – írja BBC.

A Leedsi Egyetem kutatócsoportja megvizsgálta az összes műholdas adatot arról, ahogy az óriás a fehér kontinensről a Dél-óceánon át az Atlanti-óceán déli részéig sodródott. A kutatók az adatok alapján felmérték, hogyan változott az olvadás üteme a jéghegy három és fél éves léte alatt. Az egyik kulcsidőszak az élete végén volt, amikor Dél-Georgia szigetét megközelítette.

Ezen a ponton úgy tűnik, megfeneklett a kontinentális vízfenéken, és darabok kezdtek letörni róla. 2021 áprilisára számtalan kis jégtömbbé aprózódott, ezeket már lehetetlen volt tovább követni a tudósok szerint. Környezeti hatásai azonban túlélték a jéghegyet a Remote Sensing of Environment című tudományos lap friss számában közölt tanulmány szerint.

A rengeteg kiolvadt víz megváltoztatja a helyi áramlatokat, a benne lévő ásványok és szerves anyagok az óceánba kerülve befolyásolják az élővilágot.

A Brit Atlanti Kutatócsoportnak (BAS) sikerült robotműszereket elhelyeznie az A68 közelében a teljes megsemmisülése előtt. Az adatokat jelenleg is elemzik, a növény- és planktonvilág változásairól már erős jelzéseket észleltek – mondta Geraint Tarling biológus-oceanográfus.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.