A nocebo hatás olyasmi, mint a placebo: a nagyon várt, ám valójában nem bekövetkező mellékhatás érzése. Ilyenre derítettek fényt a Covid–19 elleni oltással kapcsolatban amerikai kutatók egy nagy klinikai vizsgálatsorozat keretében, A több mint 45 ezer ember bevonásával készült tanulmány végkövetkeztetése, hogy az oltás után tapasztalt mellékhatások többsége, 64 százaléka valójában csak képzelt, és a nocebo effektus következménye lehet.

A 12 különböző, placbo-kontrollos klinikai vizsgálatba 45 380 résztvevőt vontak be. 22 802-s valódi oltást kaptak, míg a többiek terápiás érték nélküli sóoldatot. Senki sem tudta, melyik oltásból kapott – írja a kutatást összegző Science Alert. Az első Covid-oltás beadása után az oltottak 46,3 százaléka számolt be az egész testet érintő, úgynevezett szisztémás mellékhatásokról, a leggyakrabban fejfájásról és fáradtságról. 66,7 százalékuk helyi reakciókat említett, fájdalmat, duzzanatot az oltás beadásának helyén. Érdekes mód, a sóoldattal oltottak is említettek mellékhatásokat, 35,2 százalékuk szisztémás, 16,2 százalékuk pedig helyi hatásokról számolt be. A két csoport közötti arányokat összehasonlítva a kutatók úgy találták, hogy a nocebo a szisztémás mellékhatások 76 százalékáért és a helyi reakciók 24 százalékáért felelős.

Megvizsgálták a rettegett mellékhatást, kiderült, hogy hányan kapnak az oltástól szívizomgyulladást

Egy nagyszabású izraeli kutatási jelentés szerint elenyészően csekély a szívizomgyulladás kockázata a koronavírus elleni oltás mellékhatásaként - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

Azonban a második adagnál már kevesebb volt a képzelt mellékhatás, 31,8 százalék említett szisztémás és 11,8 százalék helyi hatást. A vakcinázottaknál viszont nőttek a mellékhatások: 61,4 százalék volt a szisztémás és 72,8 százalék a helyi mellékhatás. Hasonló gondolatmenettel élve, mint korábban: a második adag után fellépő mellékhatások 52 százaléka tulajdonítható a nocebónak.

Összességében ez azt jelenti, hogy az összes mellékhatás 64 százaléka vezethető vissza a nocebó hatásra, ami ellen a kutatók szerint érdemes tenni. Szerintük bizonyítékok vannak arra nézve, hogy miután az emberek ismerik az oltások esetleges mellékhatásait, egyszerű napi háttérérzeteket is az oltásból eredőnek tartanak, esetleg annyira tartanak a vakcinától, hogy túlzottan éberek a testi érzéseiket illetően.

Mindebből az is következik, hogy a Covid–19 elleni oltások esetében a nemkívánatos mellékhatások számának csökkenését segítheti, ha az oltottak tisztában vannak a nocebo hatással. Ez pedig fontos, hiszen az oltásokkal szembeni tétovázás egyik fő oka a mellékhatásoktól való félelem.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.