Bemutatta a NASA az első olyan felvételt, melyet a James Webb űrtávcső készített. A kép történelmi jelentősége nem kérdéses, a szervezet azonban már a bemutató előtt jelezte: senki ne számítson egy tökéletes fotóra, az eszközt ugyanis még nem állították be teljesen.

A 10 milliárd dollárból fejlesztett szerkezetet 25 évvel ezelőtt kezdték el építeni, és számos csúszás után végül december 25-én indult útnak. Az eddigi legfejlettebb űrteleszkóp január végén érte el a végleges helyét, nagyjából 1,5 millió kilométerre a Földtől.

A NASA a tervek szerint májusra készíti el az első olyan fotót, amilyeneket a jövőben a James Webbtől várhatunk, ám előzetesen már most mutatott egyet.

Az űrteleszkóp első fotója egy olyan képmozaik, amin 18 különálló fénypontot látni. Valójában ezek a fénypontok mind ugyanattól a csillagtól származnak, ám a 18 tükörszegmens finomhangolását még nem végezték el, így mindegyik külön-külön küldte el a befogott fényt az érzékelőnek, a NIRCam-nak.

NASA

A képen a HD 84406 kódjelű, a Naphoz hasonló csillag látható, amely a Nagy Medve csillagképben helyezkedik el, nem messze a Göncölszekértől. A csillag körülbelül 260 fényévnyire van tőlünk. A fent látható végeredményt nagyjából 1000 képből rakták össze a tudósok.

A NASA jelezte, a mostani fotó is azért készült, hogy a finomhangolást el tudják végezni. A tervek szerint a tudósok a következő egy hónap során módosítják majd a beállításokat úgy, hogy a fénypontok végül egy képpé álljanak össze.

A tudósoknak most két fő célja volt: egyfelől ellenőrizni, hogy a NIRCam valóban készen áll a fény begyűjtésére, másfelől pedig megnézni, hogy a 18 tükörszegmens mindegyike tükrözi-e a fényt a műszernek. A fentiek alapján úgy tűnik, a próba sikeres volt.

Nagyot nézünk majd, ha meglátjuk, amit hazaküld - mire számíthatunk a James Webb űrteleszkóptól?

Aligha a múltbanézés lenne az első, ami a legújabb, hipermodern űrtávcsőről bárkinek eszébe jutna, pedig valójában erről is szó van. A James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél távolabbra fog látni, ami azt is jelenti, hogy minden eddiginél régebbi dolgokat fognak megismerni a tudósok.

A James Webb űrteleszkóppal a tervek szerint nemcsak a világegyetem keletkezését kutatják majd a szakemberek, hanem exobolygókat is keresnek majd vele.

A James Webb 6,5 méter átmérőjű főtükörrel és különösen terjedelmes – 21-szer 14 méteres – hővédő pajzzsal rendelkezik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.