A kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak – derült ki az ELTE etológusainak legújabb tanulmányából.
Az nem vitás, hogy a kutyánk felismer minket. De vajon képes-e erre látás és szaglás segítsége nélkül is, csak a hangunk alapján? És ha igen, hogyan? Ennek kiderítésére az ELTE kutatói 28 gazda-kutya párost hívtak meg a laborba, ahol bújócskázniuk kellett. A kutyáknak két búvóhely közül kellett megtalálniuk azt, ahol a gazda rejtőzött, míg a másik helyen egy idegen bújt el. A gazda búvóhelyéről a gazda hangját játszották le felvételről, amint recepteket olvas fel semleges hanglejtéssel, míg a másik helyről egy idegen hangja szólt.
A kutyáknak meg kellett találniuk a gazdájukat, de már távolról kellett választaniuk a két rejtekhely közül. A játék több körből állt, ezalatt a gazda hangja mellett 14 különböző idegen felvétele volt hallható. Voltak köztük a gazda hangjához hasonlóbb és jobban eltérő hangok is.
Az Animal Cognition című szakfolyóiratban bemutatott eredmények szerint a kutyák az esetek 82 százalékában megtalálták a gazdájukat. Ahhoz, hogy a kutatók biztosak legyenek abban, hogy a kutyák nem a szaglásukra hagyatkozva oldották meg a feladatot, az utolsó két körben megcserélték a lejátszásokat és a gazda hangját arról az oldalról játszották le, ahová az idegen bújt el. A kutyák ekkor is a hangot követték, ami azt mutatja hogy nem az orrukat használták a próbákban.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a hangokban pontosan mi segítette a kutyák választását.
Az emberek nagyrészt három hangjellemzőt használnak a beszélők hangjának a megkülönböztetésére: a hangmagasságot (magasabb vagy mélyebb), a zajosságot (tisztább vagy zörejesebb) és a hangszínt (kevésbé öblös vagy öblösebb). „Ha két hang egy olyan fontos jellemzőben tér el, ami számít a kutyáknak, akkor könnyebben dönthetnek arról, kihez tartozik az adott hang” – magyarázta Gábor Anna, a tanulmány első szerzője.
Az, hogy egy kutya milyen hosszan nézett a gazda hangja felé választás előtt, jelezte, mennyire volt biztos a dolgában. Kiderült, hogy minél nagyobb volt a különbség a gazda és az idegen hangmagassága és a zajossága között, annál jobban segített a kutyáknak felismerni, ki beszélt, miközben a hangszín és más hangjellemzők viszont nem segítettek a döntésben.
„Most először sikerült kimutatni, hogy a kutyák sok másik hang között is felismerik a gazdájuk hangját. Emellett azt is megmutattuk, hogy ehhez a kutyák is használják az ember által is használt hangjellemzőket, de nem az összeset” – összegezte a közleményben Andics Attila, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Erről ír a világsajtó.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
