#ELTE Etológia Tanszék


Hogy ismeri fel egy családi malac, hogy egy fajtársa röfög, vagy csak elengedte magát egy trash-youtuber?

A vokális hangok felismerésének képessége, valamint a fajtársak hangjának azonosítására irányuló specializáltabb készség is evolúciósan ősi agyi mechanizmusokra épül – derül ki az ELTE kutatásából. A világon elsőként, családi kutyák, családi malacok és emberek közvetlen összehasonlításával vizsgálták, hogy milyen agyi folyamatok állnak a hangfeldolgozás hátterében e három, evolúciósan távoli rokon emlősfajnál.







Miért rólunk szól minden, amit a kutyánkban keresünk? Ez a film megmutatja

A kutyák olyanok, mint a szőrös gyerekek - ez a gondolat inspirálta Csányi Vilmosnak és az ELTE Etológia tanszékének mára világhírűvé vált kutatásait. Az RTL stábja a professzor, illetve a ma is aktív kutatótársai segítségével, kutyákkal élő és dolgozó embereket (bűvészt, trénert, állatvédőt, rendőr és vakvezető kutyával élő embert) bemutatva forgatott arról, hogy miben hasonlítanak hozzánk, emberekhez a kutyák.











Mikor és miért néz az ember szemébe egy kutya?

Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai négy tényezőt vizsgáltak legújabb kutatásukban, amelyek azt befolyásolhatják, mennyit néz a kutya az emberre. A fejformát, a fajta eredeti funkcióját, a kort és a személyiséget nézve arra jutottak, hogy a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.


Hasznos felfedezés: a kutyák nem tudják, hogy a szavak minden hangja számít

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni – ezt állapították meg az MTA–ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársai új tanulmányukban.