A csillagászok egy eddig ismeretlen típusú csillagrobbanást észleltek, az eseményt pedig mikronóvának nevezték el. Egy olyan termonukleáris robbanást értünk ez alatt, ami a fehér törpék sarkkörénél következik be, miután egy másik csillag anyagát magába szívta az égitest.

A szakemberek szerint a mikronóva az eddigi ismert csillagrobbanásokhoz képest nem túl erőteljes. Mint közismert, a szupernóva a csillag végső robbanása, ami az égitest haláltusája után a megsemmisülését jelenti.

European Southern Observatory

A kutatók által megfigyelt mikronóvák mintegy 10 órán át tartottak. Összesen három fehér törpén detektálták őket: ezek 1680, 3720 és 4900 fényévnyire vannak a Földtől. Simone Scaringi, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője szerint mindez megmutatja, milyen dinamikus hely az univerzum. Az ilyen robbanások gyakoriak lehetnek, a detektálásukhoz viszont jókor kell lenni jó időben.

A tanulmány szerint a mikronóvák egy specifikus kettős csillagrendszerben fordulnak elő: ehhez egy erős mágneses mezővel rendelkező fehér törpe, valamint egy kis tömegű normál csillagra van szükség. Előbbi gravitációja hidrogént vonzhat magához a másik csillagból, ami aztán a mágneses pólusok felé kezd el áramlani. A jelenség ugyanazon az elven alapszik, ami a Földön a sarki fényt is létrehozza.

European Southern Observatory

A felgyülemlett gázoszlop alján megnő a nyomás és a hőmérséklet, ami végül termonukleáris robbanáshoz vezet, a hidrogén pedig héliummá alakul. A robbanás azonban nem pusztítja el a csillagot, mert az csak egy nagyon kis részét érinti: olyan, mintha az egész Földet Londonhoz viszonyítanánk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.