A génszerkesztést lehetővé tévő új technológia, a CRISPR akár a klímaváltozás elleni küzdelemben is bevethető lehet – mondta az MIT Technology Review oldalán megjelent interjúban a módszer egyik szakértője és feltalálója, Jennifer Doudna. Ő két éve éppen ezért a munkájáért kapta meg a kémiai Nobel-díjat.

Doudna most nem erről, hanem a technológiában rejlő lehetőségekről beszélt, és hogy azokat hogyan fordíthatnák a Föld szolgálatába. Ilyen többek közt a talaj szénmegkötő képességének javítása azáltal, hogy a víz és a talaj mikrobáit a „genetikai olló” segítségével módosítjuk.

Doudna szerint a módszer például új, a szárazságot jobban bíró rizsfajták előállításában is segíthet.

Az amerikai biokémikus úgy látja, hogy a génszerkesztés mezőgazdasági/klímavédelmi felhasználása idővel fontosabbá válhat, mint az egészségügy területén való alkalmazása. Doudna ezt azzal magyarázta, hogy a módszer ilyen tekintetben sokkal jobban felhasználható, mivel a lehetőségek száma is több.

Az interjúban a génszerkesztés emberi (magzati) alkalmazása is szóba került, amelyre néhány éve a gyakorlatban is sor került. A technológia kitalálója azonban úgy látja, hogy a klinikai felhasználás nincs azon a szinten, hogy arról érdemi vitát lehessen folytatni, ráadásul a módszer társadalmi megítélése sem egységes. Doudna maga egyébként nem támogatja, hogy a genetikai ollóval magzatokat módosítsanak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.