A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Létezik két olyan galaxis, a DF2 és a DF4, ami egy ideje már foglalkoztatja a tudósokat. A képződményekben a mérések szerint alig van sötét anyag, aminek viszont a galaxisok kialakulásának mechanizmusa szerint nem volna szabad megtörténnie. A DF2-t és a DF4-et felfedező kutatók azonban úgy vélik, sikerült megtalálniuk a választ.
A Nature-ben megjelent tanulmányuk szerint az objektumok két galaxis bonyolult kozmikus ütközése során keletkeztek. A modellezés szerint 8 milliárd évvel ezelőtt két törpegalaxis keringett egy harmadik nagyobb, az NGC 1052 körül, majd nagyjából 300 km/másodperces sebességgel nekiütköztek. Ennek következtében a két törpegalaxis áthaladt egymáson, amely során levált róluk a sötét anyag.
Ősi galaxis nyomaira bukkantak a tudósok, a Tejútrendszer kebelezte be
A Pontus nevű galaxist nagyjából 8-10 milliárd évvel ezelőtt falhatta fel a galaxisunk.
Ennek eredményeként a Tejútrendszerrel azonos méretű, de sokkal kevesebb csillaggal és jóval kevesebb sötét anyaggal bíró ultradiffúz galaxisok jöttek létre. Ilyen a DF2 és a DF4 is. A szakemberek szerint ezekben 100-szor kevesebb a sötét anyag, mint amennyinek a létezésük miatt lennie kellene.
Az elvégzett szimuláció magyarázatot adhat a DF2 és a DF4 létezésére, ám felvet egy még fontosabb kérdést: pontosan mi is a sötét anyag? Erre a tudósok a mai napig nem tudtak pontos választ adni, eddig ugyanis senki sem tudta azt kimutatni. Annyit sejtenek a szakemberek, hogy a gravitációs kölcsönhatásba léphet a szabályos anyaggal, ezért válhat le a galaxisokról az ütközés során.
A szakemberek szerint előfordulhat, hogy a fizika egyes törvényei tévesek, és változtatni kell azokon, hogy megtudjuk, pontosan mi is az a sötét anyag.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
