Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. Azért látszólag, mert a terjedési láncolat elemei továbbra is csak részben kerültek feltárásra, így nehéz bármit is pontosan megítélni. A legtöbb virológus (én is) közben egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó”

– írta csütörtök reggeli Facebook-bejegyzésében Kemenesi Gábor.

A pécsi virológus szerint a feltáratlan kapcsolatok az ismert megbetegedések között további eseteket jelentenek. „Minél több ismert eset van, annál több ismeretlenre számítunk, amíg ezek kapcsolódása nem feltárt. Jelenleg a vírusfertőzés 227 megerősített és több mint 300 megerősített + gyanított esetettel rendelkezik 19 országban.”

AFP

Kemenesi Gábor hangsúlyozta: a vírus alapvető tulajdonságainak megváltozására nem számítunk,

ám meg kell jegyezni, hogy minél több emberről emberre történő terjedési lehetőséget kap a vírus, annál nagyobb ablak nyílik az emberi terjedéshez történő adaptációra, vagy ami még rosszabb, az európai állatvilágra történő átugrásra.”

Ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – meg kell jegyezni, hogy a himlővírus esetében teljesen más mechanizmusok játszanak ezekben szerepet, mint a koronavírusok esetében, ám kétségtelenül – minél nagyobbat szalad a vírus, annál nagyobb az esély a nem kívánatos meglepetésekre.

Szlávik János: A majomhimlő szoros kapcsolatokkal terjed, ebből nem lesz világjárvány

Egyre több országban bukkan fel a majomhimlő, és olyanok is megbetegedtek, akik nemhogy nem jártak Afrikában, de olyannal sem találkoztak, aki onnan érkezett volna. Hogyan terjed a betegség, és hogyan lehet védekezni ellene? Szakértőket kérdeztünk.

Kemenesi arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ne keressük mindenáron a majomhimlő tüneteit magunkon, és ne rettegjünk a buszon. „Egyelőre a terjedés több szuperterjesztési eseménye is melegrendezvényekhez volt köthető, és nem a koronavírushoz hasonló véletlenszerű/széles körű közösségi terjedésről van szó.”

Mi van most a vírussal?

A genetikai vizsgálatok egyelőre egy behurcolásra és az abból történő terjedésre utalnak a virológus szerint. A vírusgenomikai elemzések alapján a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, minden jel szerint „annak egy leszármazottja.”

A probléma, hogy igen nehéz megítélni a vírusgenomban található mutációk szerepét, ez a SARS-CoV-2-nél sem egyszerű, itt pedig még bonyolultabb, hiszen egy jóval nagyobb és összetettebb genommal rendelkező vírusról van szó”

– fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy a várnál némileg több mutáció található ugyan a vírus genomjában, de egyelőre nem lehet megítélni, hogy ezeknek van-e jelentősége és milyen okokra vezethető vissza ez a jelenség. A vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint – írta Kemenesi.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.