Szlávik János: A majomhimlő szoros kapcsolatokkal terjed, ebből nem lesz világjárvány
Egyre több országban bukkan fel a majomhimlő, és olyanok is megbetegedtek, akik nemhogy nem jártak Afrikában, de olyannal sem találkoztak, aki onnan érkezett volna. Hogyan terjed a betegség, és hogyan lehet védekezni ellene? Szakértőket kérdeztünk.
Magyarországon eddig nem érkezett jelzés majomhimlőgyanús esetről
– írta a hvg.hu ez irányú kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ hétfőn. Viszont a vírus Európa több országában is felbukkant már, vasárnap például Ausztriában került egy férfi kórházba lázzal és kiütésekkel, és be is bizonyosodott, hogy a himlőt kapta el.
Olyanok is megbetegedtek, akik – tudomásuk szerint – nem találkoztak senki olyannal, aki Afrikában járt volna. Például a hétvégéig diagnosztizált hét brit állampolgár közül hat nem tudott ilyen kapcsolatról beszámolni. Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg sokkal több a fertőzött, mint amennyiről tudnak. Eddig valamivel több, mint 80 beazonosított esetről tudni Európában, Amerikában, Kanadában, Izraelben és Ausztráliában.
De mit is tudunk eddig a majomhimlőről?
Például azt, hogy az amerikai járványügyi központ útmutatója szerint az első tünetek nagyjából olyanok, mint egy csúnyább megfázásnál. A jellemzően 7-14 napos lappangási idő után láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, és a szokásosnál nagyobb kimerültség jelentkezik elsőként – ugyanez van amúgy sok Covid-fertőzöttnél is, és továbbra is elsősorban inkább arra érdemes gyanakodni. A különbség az, hogy a majomhimlőnél nagyobb eséllyel duzzadnak meg a nyirokcsomók is. Ez azonban még mindig jelenthet rengeteg más, sokkal kevésbé veszélyes betegséget is.
A sokkal gyanúsabb jel az, hogy általában 1-3 nappal az első tünetek után megjelennek a kiütések, elsőként általában az arcon, majd onnan továbbterjednek a test többi részére, ezzel egy időben pedig a legtöbben be is lázasodnak.
Ez tehát fontos különbség:
míg a Covid lehet tünetmentes, a majomhimlős betegek a jelenlegi ismereteink szerint általában rosszul érzik magukat, és megjelennek rajtuk a kiütések is.
Kemenesi Gábor virológus egy korábbi Facebook-posztjában azt írta, a megbetegedés alapvetően a főemlősöket érinti, amely rágcsálókról vagy más fertőzött állatról kerülhet át az emberre. A vírus emberről emberre is terjed, de limitáltan. A kétféle majomhimlő közül az enyhébb, nyugat-afrikai fertőz most.
„Ez a vírus szoros kapcsolatokkal terjed, nem olyan, mint a Covid, ebből nem lesz világjárvány”
– mondta a hvg.hu-nak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. A fertőzés ugyanis apróbb sérüléseken, bizonyos testváladékkal vagy a nyálkahártyán keresztül terjed, közvetlen érintkezéssel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról is írt, a betegség tüsszentéssel is terjedhet.
Szexuális úton terjed?
Az Euronews európai járványkutatókat is idéz, szerintük az elszaporodó majomhimlős esetek elszigetelt, "random" események, a fertőzést pedig legalább két esetben szexuális úton adhatták tovább. A WHO korábbi veszélyhelyzeti részlegének vezetője, David Heymann arról beszélt, a jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a betegség gyors terjedése a meleg és biszexuális férfiakhoz köthető, akik valószínűleg szexuális úton adták át a vírust legalább két, tömeges megbetegedést okozó esetben, Spanyolországban és Belgiumban is. Madridban eddig 30 esetet diagnosztizáltak, a hatóságok most keresik, van-e kapcsolat az esetek elszaporodása és egy, a Kanári-szigeteken nemrég tartott meleg büszkeség esemény között. Egy madridi szauna vendégeit is vizsgálják.
A BBC egyik cikke viszont arra világít rá, hogy a betegség nem érinti egyik közösséget sem jobban, mint bármely másikat, és nem kizárólag szexuális úton, hanem közeli érintkezéssel terjedő kórról van szó. A WHO egyik szakértője, Andy Seale pedig arról beszélt, a melegek körében nőtt a szexuális egészséggel kapcsolatos tudatosság, ezért több fertőzés derül ki ebben a közösségben. Arról is beszélt, a nemi érintkezés lehetséges módja a fertőzés terjedésének, de egyszerű érintés is elegendőnek bizonyulhat. "Míg a múltban a fertőzés jórészt utazókkal terjedt nagyon korlátozott körben, a mostani eseteknél más mintázat figyelhető meg."
Az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint fel kell készülni arra, hogy a következő hetekben több majomhimlős megbetegedés várható, ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet feltétlenül rosszabbodna, vagy hogy a betegséget nem lehet irányítani – idézi a BBC.
Mennyire kell aggódni?
A majomhimlő lappangási ideje három hét is lehet, viszont az első tünetek – például a láz – megjelenésekor már fertőzhet, majd a beteg 2-4 hét alatt gyógyulhat meg – mondta Szlávik János a hvg.hu-nak. A WHO szerint azok vannak kitéve nagyobb fertőzési kockázatnak, akik szoros kapcsolatban állnak egy fertőzöttel, tehát az egészségügyi dolgozók, a beteggel egy háztartásban élők, illetve a szexuális partnerek. A gyerekeket és a terhes nőket jobban veszélyezteti a betegség egy BBC-hír szerint.
Szlávik János azt mondta, a betegség nagyon régóta ismert, jellemzően Nyugat- és Közép-Afrikában fordul elő. Ezeket ritkán szokták behurcolni, évente néhány tucat eset fordul elő, de volt már példa arra, hogy kisrágcsálók miatt Amerikában 40 ember fertőződött meg.
A mostani esetekben az a meglepő, hogy eddig 14 országban azonosítottak betegeket. Azt mondta, minden esetet külön fel kell térképezni, de ritkán találják meg, hogy ki vitte a betegséget az adott országba.
Amennyiben a már ismert majomhimlőről van szó, akkor nincs ok az aggodalomra
– mondta a hvg.hu-nak Duda Ernő virológus, immunológus professzor.
„Ez egy trópusi vírus, rokona a rettegett feketehimlőnek, de embernél nem okoz súlyos tüneteket. Nem igazán tudjuk, mely állat az igazi gazdája, időnként mókusokról, majmokról terjed át az emberre.”
Probléma akkor lenne, ha kialakulna egy olyan variáns, amely az emberhez alkalmazkodva hatásosabban terjedne emberről emberre. Az esély ugyan megvan erre, mondja Duda Ernő, de hozzáteszi, nem akar riogatni.
A WHO himlőfertőzésekben illetékes titkárságának vezetője, Rosamund Lewis hétfőn azt közölte, nincs bizonyíték arra, hogy a majomhimlővírus mutálódott volna: "a majomhimlő vírusa általában nagyon stabil szokott maradni".
Duda Ernő szerint az esetszámok ismeretében járványról még szó sincs, úgy véli, az emberek azért kapták fel a vírus hírére a fejüket, mert két évig éltek a Covidban. Ha az esetek három évvel ezelőtt jelentek volna meg, nem lett volna ennyire érdekes – vélekedik. Ezzel Szlávik János is egyetért, aki "szerencsétlen véletlennek" tartja, hogy a majomhimlő több országban is felbukkant.
Még nem alakultak ki gócpontok
Több eset is azt mutatja, hogy a majomhimlő át tud terjedni egyik emberről a másikra, de Duda szerint aggódni akkor kellene, ha a mostani egy eset után 20-40 fertőzött lenne a bécsi kórházban. Most azonban még nem alakultak ki gócok, a kutató azt mondja, „az egészségügy próbálja nyomon követni ezeket az eseteket és izolálni az érintetteket. Ezért is rendeltek el több országban is 21 napos karantént, nehogy emberről emberre át tudjon terjedni”.
Legalábbis széles körben. Egy kórházban megvan az esély arra, hogy emberről emberre terjedjen egy állati eredetű vírus, mert sokan érintkezhetnek a beteggel. Abban bízhatunk, hogy az egészségügyi rendszerek tanultak a Covidból, az államok pedig már tudják, mikor van értelme elrendelni a karantént.
Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy itthon is 21 napos karantént vezetnek-e be a fertőzöttek számára, mire csak annyit írtak,
a vírus jellemzőiből és terjedéséből következik a szükséges járványügyi intézkedések meghatározása, melynek minden országban, így Magyarországon is része a betegek elkülönítése.
Duda Ernő tudomása szerint mielőtt valakinek a testén megjelennek a hólyagok, nem tud fertőzni, utána viszont hetekig fertőzőképes marad. A vírus ugyanis a hólyagokból vagy azok leszáradása után a pörkökből tud kiszabadulni, elszennyezve a ruhát, ágyneműt, a betegséget pedig ezt belélegezve lehet elkapni.
Szakemberek vizsgálják, hogy szexuális úton, vagy tüsszögéssel terjed-e a vírus (a WHO említi a lehetőséget, de van, aki szerint egyelőre nem meggyőzőek az adatok erről). Duda szerint itt arról van szó, hogy a vírus testnedvekkel is terjed, de főleg a hólyagocskákból felszabaduló vírus a felelős érte. A beteg ruhája, ágyneműje is fertőz, a megfogott tárgyak, például a telefon sokkal kevésbé.
Aki elkapta a betegséget, úgy tudja megóvni környezetét, hogy három hétre „magánzárkába” vonul, izolálja magát.
A feketehimlő elleni oltás ez ellen a vírus ellen is véd, ilyen a globális félelem miatt a legtöbb államban raktáron is van, de a WHO illetékese szerint már nem állnak rendelkezésre nagyobb mennyiségben, ezért meg kell vizsgálni, mely csoportok a legveszélyeztetettebbek, hogy ők kapjanak védelmet.
Magyarországon (és az országok többségében) pedig a korábban használt védőoltás miatt az 1975-80 előtt születettek védve vannak. De majomhimlő elleni védőoltás is van, használatát nemrég hagyták jóvá.