Összefogott három egyetemista, terveztek egy eszközt, ami ivóvizet csinál a tengervízből
Malajzia műszaki egyetemének diákjai egy egyszerű megoldással sótalanítanák a tenger vizét.
Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány. A becslések szerint 2025-re csak Afrikában 230 millió ember szembesül majd vízhiánnyal, és nagyjából 460 millióan élnek majd a vízhiányos régióban.
Mivel a Föld 70 százalékát víz borítja, így ilyen szempontból nem várható hiány, ám igen komoly problémát jelent, hogy a tengervíz sótalanítása nagy kihívás elé állítja a mérnököket. Az elmúlt években többféle elképzelés is született arról, hogy hogyan lehetne ezt hatékonyan megtenni, ám egy-két kivételtől eltekintve egyelőre nem túl biztatók az eredmények.
Most azonban egy új megoldás lehet a befutó: Science-ben megjelent publikáció szerint a kutatóknak most először sikerült fluor alapú nanoszerkezettel kiszűrni a sót a vízből. A fluoros nanocsatornák hatékonyabbak, mint a hagyományos sótalanítási technológiák, mert gyorsabban működnek, kisebb nyomáson üzemelnek, hatékonyabbak és kevesebb energiát használnak, mint más eljárások.
A fluor egy könnyű, hidrofób összetevő, ami a teflonhoz használt egyik alapanyagot is jelenti. Josimicu Itoh, a Tokiói Egyetem kutatója csapatával arra volt kíváncsi, mi történik, ha egy sokkal kisebb méretben használja azt. A szakemberek néhány számítógépes szimuláció lefutttatása után arra jutottak, hogy érdemes lenne kipróbálni az anyagot a víz sótalanításánál is.
A kutatók nanoszkopikus fluorgyűrűket tartalmazó membránt fejlesztettek ki, majd ebből többet is egymásra rétegeztek. Ezután megmérték, hogy mekkora a só- és egyéb ásványianyag-tartalom a membrán két oldalán.
Áttörés: Csináltak egy bőrönd méretű víztisztítót, ami tengervízből készít ivóvizet
A tengervíz sótalanítása emberek milliárdjai számára lenne létfontosságú, eddig azonban nem sikerült hatékony megoldást találni rá. Az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei azonban előállítak egy új fejlesztéssel.
Itoh és csapata több méretben is elkészítette a nanocsatornákat, és arra jutottak, hogy sokkal hatékonyabban dolgoznak, mint a legmodernebb szénszűrővel ellátott tisztítóberendezések. Az igazi meglepetést pedig az okozta, hogy nagyjából 1000-szer gyorsabban működött a rendszer a jelenlegi megoldásokhoz, és 2400-szor gyorsabban a kísérleti szén-nanocsöves eljárásokhoz képest.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy kevesebb energiát igényeljen a membránok előállítása. Ha ugyanis ezt sikerülne megoldani, azzal egy igen hatékony sótalanító berendezés állna rendelkezésre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
