Az emberre átterjedő állatbetegségek száma 2012 és 2022 között 63 százalékkal emelkedett az előző évtizedhez képest. Különösen nagy volt a kiugrás 2019 és 2020 között, amikor az állatoktól származó, később embert is megfertőző betegségek tették ki az összes jelentős közegészségügyi esemény felét Afrikában - közölte a WHO.

A járványok 70 százalékát olyan betegségek okozták, mint az ebola és más vérzéses lázak, olyan betegségek mellett, mint a majomhimlő, a dengue, a lépfene és a pestis.

Újabb öt majomhimlőst találtak Magyarországon

Egy sima érintés után kaphatta el a majomhimlőt Dan Browne, aki a BBC-nek számolt be részletesen a tüneteiről, és arról is, hogy szerinte mit lehet tenni azért, hogy ne kapjuk el a betegséget.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója hangsúlyozta, hogy azonnali cselekvésre van szükség a zoonózisos (állatról emberre átterjedő) betegségek megfékezésére, mielőtt széles körű fertőzéseket okoznának, és meg kell akadályozni, hogy Afrika az újonnan megjelenő fertőző betegségek gócpontjává váljon.

Moeti hozzátette, hogy az állatoknál előforduló betegségek évszázadok óta fertőzték az embereket Afrikában, de az utazás felgyorsulása megkönnyítette a vírusok számára a határokon való átjutást.

A WHO közleménye arra is kitért, hogy Afrikában növekszik a leggyorsabban a világ népessége, ami növeli az urbanizációt és csökkenti a vadonélő állatok élőhelyét. A tudósok tartanak tőle, hogy a járványok gyorsabban érhetnek el az afrikai nagyvárosokba, ahonnan aztán az egész világba eljuthatnak a betegségek.

A tudósokat is meglepte, mennyire sokat mutálódott a majomhimlő-vírus

A kutatók szerint a DNS-vírusok nem tudnak olyan gyorsan mutálódni, mint az RNS-vírusok - például a koronavírus -, ám a majomhimlőnél mégis komoly változás történt az elmúlt években.

A 2014-ben kezdődött nyugat-afrikai ebola-járvány akkor terjedt el robbanásszerűen, amikor elérte a nagyvárosokat, végül több mint tízezer ember halálát okozta, és több európai és amerikai városba is eljutott.

A majomhimlő korábban nem okozott jelentős járványokat Közép- és Nyugat-Afrikán kívül. Az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (CDC) szerint május óta világszerte több mint 11 ezer megbetegedést regisztráltak 65 országban, amelyek többségében korábban nem fordult elő majomhimlős eset.

A WHO a jövő héten rendkívüli ülést tart, amelyen eldöntik, hogy a majomhimlő miatt kihirdetik-e a globális vészhelyzetet. Júniusban a WHO még nem tartotta indokoltnak ennek bejelentését, de közölte, megvizsgálja, hogy a majomhimlő a veszélyeztetett népességcsoportokat, például a gyermekeket is megfertőzheti-e, és hogy a vírus okoz-e súlyosabb megbetegedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.