A kattintásalapú (pay per click, PPC) kampányok legnagyobb rákfenéjét a „click fraud”, vagyis a hamis kattintásokkal működő csalások jelentik: a Markestic tapasztalatai szerint a fizetett hirdetésekre érkező kattintások 11 százaléka nem valós, a kampánybüdzsé tehát szépen fogy, a valódi célcsoportot azonban nem éri el a hirdető.

Miközben továbbra is közkeletű tévhit, hogy a „click fraud” csak a nagy hirdetőket érinti, valójában csupán a léptékek mások – a hamis kattintások nyomán ugyanis egyformán veszteségessé és eredménytelenné válnak a kampányok, a rendszer másik végén pedig valakinek egyre vaskosabb lesz a pénztárcája – hívja fel a figyelmet a Markestic. A rosszindulatú „kattintáspazarlás” mögött leggyakrabban automatizált botok és szkriptek állnak, amik a statisztikák szerint a webes forgalom több mint 36 százalékát generálják, de

a klikkfarmok, illetve a piaci versenytársak is szívesen apasztják a konkurencia hirdetési keretét.

Ezzel az eszközzel egyébként a weboldalak üzemeltetői is hajlamosak élni, gondoljunk csak bele: az ő felületeiken megjelenő eredményes hirdetések után ők is pénzhez jutnak. A helyzetet látszólag a legnagyobb keresőmotorok – köztük a Google – is igyekeznek orvosolni, azonban a tapasztalatok szerint érdemes célzott szoftverekkel erősíteni a hamis kattintások kiszűrését.

„A koronavírus-járvány még tovább fokozta a vállalkozások kitettségét a »click fraud« jelenségnek, hiszen az abból hasznot húzni kívánók villámgyorsan reagáltak a piaci trendekre: az egészségügyi hirdetéseket tekintve a fals kattintások aránya 53 százalékkal, az e-kereskedelemben pedig 6 százalékkal nőtt. Az ezek elleni védekezésre tehát nagyobb az igény, mint valaha, és a megoldást ezúttal is az adatokban és a gépi tanulásban kell keresni” – mondja Fodor Ákos, az e-marketing megoldásokat kínáló Markestic ügyvezetője. Hozzátéve, hogy a hirdetési fiókba épített szoftverrel egy speciálisan erre a célra fejlesztett algoritmus egy tizedmásodperc alatt képes megállapítani, hogy hamis kattintásról van-e szó – mindebből a valós felhasználók semmit nem vesznek észre, a csalók viszont azonnal IP cím alapján blokkolásra kerülnek.

„Ezzel gyakorlatilag 98 százalékban kiszűrhetők a visszaélések, és akár 30 százalékos javulás is elérhető a forgalom minőségében.”

A vonatkozó megoldások többnyire közös nevezője, hogy különböző módszerekkel, például adatelemzéssel és predikciókkal segítik a cégeket a vásárlók és potenciális ügyfelek megismerésében, akiket így személyre szabottan tudnak kiszolgálni. Ennek érdekében érdemes megismerkedni és tesztelni több eszköz mixét is, vélik a Markestic szakértői, akik szerint az e-mailes marketing automatizációja vagy épp közösségi platformok használata integráltan hatékonyabban tudnak működni. Ilyen lehet például a vásárlói kosárelhagyókat automatikusan visszacélzó e-mail-értesítők és a Messenger hirdetések eredményes kombinációja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.