Nagy szerencsében volt részük nemrég a Déli-sarknál filmező tudósoknak. A szakemberek nagyjából 150 közönséges barázdásbálnát pillantottak meg, ami azt mutatja, hogy a világ második legnagyobb állatának populációja talán ismét jó irányba halad.

A The Guadrian beszámolója szerint az állatok vadászatát az 1970-es években tiltották be, azóta pedig, ha lassan is, de növekedésnek indult az egyedszámuk. A déli vizekben azonban ritkán lehet megpillantani a Balaenoptera physalus quoyi elnevezésű alfajt.

Helena Herr, a Hamburgi Egyetem kutatója, a Scientific Reports folyóiratban megjelent kutatás vezető szerzője azt mondta, a vadászat miatt az állatok létszáma az eredeti populáció 1-2 százalékára zsugorodott a 20. században. Ez azt jelenti, hogy csupán párezer példány maradt a déli vizekben. Az 1976-os tilalom bevezetése óta ez szerencsére növekedésnek indult, ugyanakkor ritkán lehet látni az állatot az eredeti élőhelyükön, az Antarktisz közelében. Herr szerint olyan volt, mintha forrt volna a víz körülöttük, az állatok ugyanis egymás után bukkantak fel.

A korábban észlelt csoportokban legfeljebb egytucat bálnát lehetett megfigyelni.

A felmérések alapján úgy gondolják, hogy jelenleg 8000 ilyen állat élhet az Antarktisz térségében. Nagyjából 70-80 évig élhetnek, egyszerre azonban csak egy borjút nevelnek, így a populáció regenerálódása hosszú folyamat. A globális populációban nagyjából 100 ezer példány lehet, ennek túlnyomó többsége azonban az északi sarkvidéknél él.

Az állatok szaporodása az óceánok egészségi állapotának, sőt, még az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek is jót tehet. A bálnák vasban gazdag krillel táplálkoznak. A tápanyagot visszajuttatva a vízbe elősegítik az apró fitoplanktonok növekedését, ami a tengeri tápláléklánc alapját jelenti. Ezek a szárazföldi növényekhez hasonlóan a napfény segítségével fotoszintetizálnak, hogy a szén-dioxidot energiává és oxigénné alakítsák át.

A 20. században mintegy 700 ezer közönséges barázdásbálnát öltek meg a testükben lévő zsír miatt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.