Érdekes eredményt hozott egy, az amerikai felsőoktatással foglalkozó friss tanulmány eredménye. A Nature hasábjain megjelent elemzés szerint az amerikai egyetemek az oktatóik többségét ugyanazokról az elit képzőhelyekről veszik fel. Mindez rámutat: az adott intézmény presztízse túlértékelt a felvételi döntés folyamatában, az akadémiai kutatóknak pedig kevés esélyük van arra, hogy magasabb rangú intézménynél kössenek ki, mint ahol végeztek.
A tanulmány azt mutatja, hogy 2011 és 2020 között a PhD fokozatot odaítélő intézmények mindössze 20 százaléka adta a 2011 és 2020 közötti időszakban az ország összes intézményébe a tanszéki oktatók 80 százalékát. Azt is megállapították: minden nyolcadik oktató az ország ugyanazon öt egyetemén
- a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley),
- a Harvard Egyetemen,
- a Michigani Egyetemen,
- a Stanford Egyetemen, valamint
- a Wisconsin–Madison-i Egyetemen
szerzett doktori fokozatot.
Az elitizmus képét erősíti egy másik, korábban publikált tanulmány is. A Nature Human Behaviourben közzétett tanulmány szerint az Egyesült Államokban az oktatók csaknem 25 százalékának legalább az egyik szülője doktori fokozattal rendelkezik. Összehasonlításként: ez az arány a teljes társadalomban kevesebb mint 1 százalék. Mindez azt jelzi: az amerikai felsőoktatásban jelen van az azonossági ciklus, vagyis, hogy ugyanazon családok utódai ugyanazokon az egyetemeken szereznek képesítést.Az elemzés arra is kitért, hogy a doktori fokozatott szerzett tudósok csupán 5-23 százaléka dolgozik erősebb intézményben annál, mint ahol ő végzett.
Mindezek együttesen azt jelzik, hogy az amerikai felsőoktatásban, valamint a doktori képzés utáni oktatói állások betöltésénél kevésbé beszélhetünk esélyegyenlőségről. A kevésbé rangos egyetemek szinte labdába sem tudnak rúgni az elit képzőhelyek mellett, így egy idő után a motiváció is kisebb, hogy valaki azokra jelentkezzen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
