Érdekes eredményt hozott egy, az amerikai felsőoktatással foglalkozó friss tanulmány eredménye. A Nature hasábjain megjelent elemzés szerint az amerikai egyetemek az oktatóik többségét ugyanazokról az elit képzőhelyekről veszik fel. Mindez rámutat: az adott intézmény presztízse túlértékelt a felvételi döntés folyamatában, az akadémiai kutatóknak pedig kevés esélyük van arra, hogy magasabb rangú intézménynél kössenek ki, mint ahol végeztek.

A tanulmány azt mutatja, hogy 2011 és 2020 között a PhD fokozatot odaítélő intézmények mindössze 20 százaléka adta a 2011 és 2020 közötti időszakban az ország összes intézményébe a tanszéki oktatók 80 százalékát. Azt is megállapították: minden nyolcadik oktató az ország ugyanazon öt egyetemén

• a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley),
• a Harvard Egyetemen,
• a Michigani Egyetemen,
• a Stanford Egyetemen, valamint
• a Wisconsin–Madison-i Egyetemen

szerzett doktori fokozatot.

Az elitizmus képét erősíti egy másik, korábban publikált tanulmány is. A Nature Human Behaviourben közzétett tanulmány szerint az Egyesült Államokban az oktatók csaknem 25 százalékának legalább az egyik szülője doktori fokozattal rendelkezik. Összehasonlításként: ez az arány a teljes társadalomban kevesebb mint 1 százalék.  Mindez azt jelzi: az amerikai felsőoktatásban jelen van az azonossági ciklus, vagyis, hogy ugyanazon családok utódai ugyanazokon az egyetemeken szereznek képesítést.

Az elemzés arra is kitért, hogy a doktori fokozatott szerzett tudósok csupán 5-23 százaléka dolgozik erősebb intézményben annál, mint ahol ő végzett.

Mindezek együttesen azt jelzik, hogy az amerikai felsőoktatásban, valamint a doktori képzés utáni oktatói állások betöltésénél kevésbé beszélhetünk esélyegyenlőségről. A kevésbé rangos egyetemek szinte labdába sem tudnak rúgni az elit képzőhelyek mellett, így egy idő után a motiváció is kisebb, hogy valaki azokra jelentkezzen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.