Kína 2030-ban indítaná el a Tienven-4 küldetését, amely során egyetlen rakétával két űrszondát is felbocsátana.
Ambíciózus tervvel állt elő Kína az űrkutatást illetően. A távol-keleti ország a Tienven-4 küldetés keretében egy rakétával két űreszközt is a világűrbe juttatna: egy nagyobb szondával a Jupitert, és egy kisebbel pedig az Uránuszt venné célba – számolt be róla az Interesting Engineering.
A bejelentés szerint a küldetést a Long March 5 (Hosszú menetelés 5) nevű rakétával indítanák útnak, és a Vénusz, valamint a Föld gravitációs mezejét használnák arra, hogy elérjen a célig a két eszköz.
A célkeresztben a Jupiter négy legnagyobb holdja – a Galilei-holdak –, valamint az Uránusz és talán egy aszteroida lesznek. A fő szonda a Callistó hold körül kering majd. Vang Csiung, a küldetés egyik vezetője szerint a tudományos célok még mindig kidolgozás alatt állnak. Az biztos, hogy a Jovian-rendszer – ez a Jupiter holdjainak összessége – vizsgálata az elsődleges helyen áll, a tudósok pedig azt remélik, hogy a Naprendszer kialakulásának történetét is megismerhetik általuk.
Kína korábban egy leszálló egységet is küldött volna a Callistóhoz, ám a jelenlegi tervek ezt nem tartalmazzák.
Kína 2030-ban indítaná útnak a Tienven-4 küldetést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Berg Dániel a történtek után betegszabadságra ment, a feladatait magához vonta a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely.
