A digitális „méterrúd” készítői a már megszokott módon közel 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálták a cégek digitalizációját: a digitális jelenlét, a digitális mindennapok, a vállalkozásvezetés, az értékesítés és marketing, a digitális pénzügyek, valamint informatikai biztonság terén. A telefonos adatfelvétel 2022. szeptember 19-én zárult, a 674 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió – 18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.

A kutatás eredménye szerint nem látszik érdemi elmozdulás a korábbi szintekhez képest, a főindex értéke százas skálán mérve 41 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt.

Otthon mindenki az internet császára, de a munkahely ajtaján belépve ezt sokan elfelejtik

A hazai digitalizációt furcsa kettősség jellemzi: miközben az alkalmazottak és cégvezetők magánemberként használják a legmodernebb digitális eszközöket és szolgáltatásokat, addig munka közben sokszor nélkülözik azokat - ez derül ki a Digiméter kutatássorozat kedd délután bemutatott friss adataiból. A százas skálán számolt index idén is 40 ponton áll, tehát látszólag nem történt érdemi elmozdulás a tavalyi évhez képest.

A hat alindex egyike sem változott szignifikánsan 2022-re, amit értékelhetünk negatívan és pozitívan is – mondta Pintér Róbert, a Digiméter szakmai vezetője. Szerinte legalább egy-két alindexben jó volna az előrelépés, vagy azért, mert nagyon alacsony az értéke, emiatt könnyen növelhető lenne, vagy mert azt bizonyítaná, hogy a magyar vállalkozó „vérszemet kapott” az elmúlt két év tapasztalatai alapján. Más szemszögből nézve viszont

„továbbra is fennáll a lehetősége, hogyha egy vállalkozás intenzívebb digitalizációba kezd idehaza, akkor talál olyan területet, ahol hamar fel tud zárkózni az átlaghoz és akár annál jóval magasabb fejlettséget is el tud érni”.

A legfejlettebb 20 százalékba tartozó cégeknél sincs szignifikáns változás – vagyis egyelőre a legjobbak is beérik azzal, ahová eljutottak. A Digiméter várakozása, hogy ha a jövő évi kutatásig jellemző marad a recesszió és a magas infláció (a prognózisok sajnos ezt mutatják), akkor 2023-ra lehet szignifikáns előrelépés a hatékonyságnövelést támogató digitalizáció terén is.

Digiméter

„A pénzügyekhez kellene felnőnie a magyar kis- és középvállalkozásoknak a Digiméter által vizsgált területek mindegyikén, de azért még ezen a téren is van hova fejlődni” – emelte ki az eredmények kapcsán Ángyán Balázs, a kutatást támogató Számlázz.hu ügyvezetője, utalva arra, hogy azon a téren – részben a törvényi kötelezettségek miatt – fejlettek a hazai vállalkozások.

A digitális jelenlét terén magasabb azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek weboldallal és/vagy webáruházzal – összességében a kkv-k 79 százalékának van honlapja, 2021-ben ez 73 százalék volt –, illetve lényegesen kevesebben vannak, akik csak alkalmilag frissítik ezeket.

Digiméter

A kkv-kban dolgozó alkalmazottak kétharmada (67%) dolgozik informatikai eszközökkel. A home office lehetősége a cégek negyedénél (24%) elérhető legalább heti egy napot a munkavállalók számára – de átlagosan csak a munkavállalók 8 százaléka veszi igénybe. A számokkal csak az egyik probléma, hogy alacsonyak, a nagyok, hogy az értékek egy év alatt nem változtak.

A vállalkozásvezetés terén még romlott is a helyzet. A 2021-es 74 százalékról 69 százalékra esett azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel. Az adatmonitorozás eszköze nem változott az elmúlt két évben: továbbra is a cégek kétharmada (68%) „excelezik” az adataival és a cégek harmada (31%) egyszerű papíralapon (is) gyűjti az adatait 2022-ben, ami kizár minden automatizálási vagy gyors döntési lehetőséget.

A hat terület közül továbbra is az értékesítés és marketing a legkevésbé fejlett, mindössze 17 ponton áll az index. A kkv-k nagyjából fele egyáltalán nem folytat hirdetési tevékenységet, 43 százalékuk online hirdet (ebből egyharmadnyi egyetlen csatornán), 27 százalékuk offline. Inkább az 50 fő feletti és kereskedelmi cégek hirdetnek online és szignifikánsan kevésbé jellemző ez az ipari cégekre.

Tim Höttges: „Költőkre, gondolkodókra és digitalizálókra van szükség"

Az állampolgároknak sem egymásra, sem a politikusokra nem érdemes mutogatniuk, a krízishelyzet megoldása mindannyiunk közös felelőssége - mondta Tim Höttges, a Deutsche Telekom (DT) vezérigazgatója a kölni Digital X 2022 konferencián. A vezető a digitális infrastruktúra által teremtett lehetőségek intenzívebb kihasználására is felszólított.

A digitális pénzügyek jelentik a legfejlettebb területet, ám itt sincs érdemi előrelépés 2021-hez képest – akkor 60, most 61 lett az értéke. 85 százalék vesz igénybe a számlavezető bankjánál online szolgáltatást, ami szignifikánsan kevesebb, mint 2021-ben (89%) vagy 2020-ban (90%). 2020 óta fokozatosan nő az elektronikus számlát kibocsátó és befogadó cégek aránya, 44 százalék után 48, majd 51 lett.

Az informatikai biztonság tavalyi még 57 pontot ért el, idén már csak 54-et. A Digiméter szerint megállapítható, hogy minél nagyobb egy cég (létszám és árbevétel alapján), annál komolyabban veszi ezt a területet. Egyre kevesebb cégnél nem készül automatikus biztonsági mentés (rendre 29%-23%-20%), de ahol készül, ott rendszerint (65%) csak egyféle. Továbbra is elmondható, hogy minden ötödik-hatodik cégnél nem használnak alapvető biztonsági megoldást (egyedi azonosítást vagy jelszót) a számítógépbe való belépésnél.

A kutatásból készült részletes jelentés elérhető a Digiméter weboldalán.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.