Ha embertársaink előtt leplezhetjük is, hogy stresszesek vagyunk, a kutyánkat nem lehet becsapni – ezt állítják írországi kutatók. A belfasti Queen’s Egyetem szakemberei négy kutyát és 36 embert vontak be a kísérleteikbe.

Az önkéntesektől alapállapotban és stresszes helyzetben (egy nehéz matematikai feladat megoldása után) gyűjtöttek izzadság- és leheletmintákat. Hogy bizonyos legyen a stresszes állapot, az említett mintákat csak azután vették le, amikor a pulzus és a vérnyomás is emelkedett.

Ezután a kutyákat megismertették a stresszes mintákkal, és megtanították őket, hogy jelezzenek, ha ilyet szimatolnak. A következő lépésben egy alapállapotos és egy stresszes ember szagmintáját, valamint egy emberi szagot nem tartalmazó vakmintát mutattak az állatoknak. Az ebek nagyon jól teljesítettek, összességében 93,5 százalékos pontossággal szagolták ki a stresszt.

A kutatás eredménye: a magyarok szinte szó szerint beleszakadnak terheikbe

A magyar felnőtteknek saját bevallásuk szerint is komoly terhekkel és állandó rohanással kell megbirkózniuk a mindennapokban, ami meg is teszi a hatását: a Generali friss felméréséből kiderül, hogy a lakosság több mint fele krónikus stresszre, közel negyede pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. A 40-50-esek körében még rosszabb az arány.

Ezek az eredmények egyértelműen mutatják, hogy az akut pszichológiai stresszválaszhoz kapcsolódó fiziológiai folyamatok olyan változásokat idéznek elő a leheletből és/vagy verejtékből származó illékony szerves vegyületekben, amelyek érzékelhetők a kutyák számára. Így a mostani eredményeknek gyakorlati haszna is lehet a szolgálati kutyák és más olyan ebek kiképzésében, amelyeknek szorosan együtt kell működniük az emberekkel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.