Hiába merül fel sok magyarországi nagyvállalatban az informatikai infrastruktúra bővítésének igénye, a megújítást célzó projekteket sokszor nem előzik meg megvalósíthatósági vizsgálatok – állapította meg a nyáron, a T-Systems Magyaroroszág megrendelésére készült felmérésében az IDC magyarországi leányvállalata, amit a T-Systems Magyarország felkérésére készített. A tanácsadó cég azt is rögzítette, hogy a választási lehetőségeiket, valamint azok következményeit alaposabban mérlegelő vállalatok bátrabban nyitnak a felhős megoldások felé. Számos olyan cég tartozik ahhoz az innovatív kisebbséghez, amely már hét-nyolc éve elkezdett kísérletezni a nem lokális IT-infrastruktúrával.

Az utóbbi kategóriába tartozó, jellemzően a pénzügyi szolgáltatásokat és a gyártást képviselő válaszadók ráadásul az átlagnál kedvezőbb felhős tapasztalatokról számoltak be. Utóbbit erősíti meg a BellResearch piackutató azon felmérése, amelyet a Forbes Cloud 50 toplista vállalatai körében készített a T-Sytems Magyarország megbízásából, bár tény, hogy az ebben szereplő cégek többsége eleve felhőtechnológiára tervezte üzleti szolgáltatását.

Mindenki a felhőről beszél - de mégis milyet használjunk?

Mióta már a recepteket is „a felhőbe" írják fel, a vállalati szférán túl - ahol már évek óta ismerősen cseng - a közbeszéd részévé vált a kifejezés. Ezzel együtt még mindig nincs vele tisztában mindenki, céges döntéshozók körében sem, hogy a kifejezés nem egyfajta megoldásra utal, és egyes alfajai pont azokra a problémákra kínálnak választ, amik miatt sokan ódzkodnak rendszereik felhősítésétől.

A nemzetközi tulajdonosi struktúrával rendelkező magyar nagyvállalatokkal elkötelezettebbek a felhőtechnológia iránt: merészebben vesznek igénybe felhős hátteret az üzletileg kritikus, központi tevékenységek számára.

Fontos tény, hogy az erre vonatkozó döntés sokszor külföldön születik meg.

Köztük, valamint a hazai hátterű magyar nagyvállalatok teljesen világos választóvonal rajzolódik ki az IDC kutatásából. Utóbbiakra óvatos felhőhasználat jellemző, a kritikus folyamatok és az adatok házon belül tartásával, jelentős erőforrást igénylő lokális infrastruktúrával megtámogatva. Az IDC kutatói szerint a magyarországi nagyvállalat jórésze az adatvagyon birtoklására koncentrál, szemben az etalonnak tekinthető, a versenyképességet előtérbe helyező üzleti megközelítéssel.

„A magyarországi felhasználói oldal egy tanulási folyamat elején tart, többnyire három-négy évvel ezelőtt és tipikusan az e-mail-rendszerek felhőbe költöztetése alkalmával megszerzett első felhőtapasztalatokkal” – emelte ki az IDC következtetései közül Vasvári Gábor, a T-Systems Magyarország stratégiai szakértője. Szerinte a felhő adta lehetőségeket a piaci-technológiai trendekkel (például a szűkülő on-premise licensz kínálattal vagy az agilitást követelő piaci rugalmassággal) párhuzamosan érdemes megismertetni az ügyfelekkel. Vasvári szerint ezzel párhuzamosan az informatikai piac is formálódik, a felhőn alapuló sztenderd IT-szolgáltatások, valamint a szolgáltatásalapú árazási modellek jellemzik a következő időszak egyik legnagyobb digitalizációs lépését.

Az emberek reggelijétől a csirkék vacsorájáig: szolgáltatások, melyek már a felhőből működnek

Magyar vállalkozások is inspirálódhatnak a nemzetközi példákból, melyek azt mutatják: a nyilvánvaló dolgok mellett az állateledel-szállítás kulcsfolyamatait, a baromfik etetését, vagy a könyvkiadást is át lehet helyezni a felhőbe. Jelenleg a hazai cégek mintegy negyede látta be a cloudra váltás előnyeit, ami jó hírként is felfogható: aki most lép előre a digitalizációban, az sokakhoz képest szerezhet előnyt vele.

Vasvári Gábor szerint az ügyfelek edukációjának kötelező tartalmi eleme a valós felhőhasználati kockázatok azonosítása és kiküszöbölése. Ezek abba az irányba terelhetik a gondolkodást, amely a Forbes Cloud 50 toplista vállalatai körében már azonosítható: bár a felhő bevezetése, a megoldások transzformációja technológiai, jogi és egyéb szempontokból is körültekintést igényel, valójában kritikus nehézségek nélkül megugorható.

Az IDC nagyvállalati kutatásában egy új, a vizsgált szegmens látókörében 2022 előtt még nem létező, az üzletfolytonosság miatt kardinálissá váló döntési faktor is megjelenik, az IT infrastruktúra szállítói oldalát érintő makrogazdasági és politikai kockázat. Az orosz-ukrán háború következményeként erőre kapott tényező ráadásul nem egyértelmű megítélésű: miközben Oroszországban beszűkült a külföldi cloudszolgáltatások kínálata, Ukrajnában pont a globális felhőszolgáltatók jelentik a biztos pontot a nagyvállalatoknak.

Mennyi hely van a felhőben? Bővítik? Elfogyhat?

A felhőbéli szabad hely és számítási kapacitás nehezebben fogy el, mint a sarki boltban a cukor, de az utóbbi idők bizonyították: a cloud is lehet véges. Az egyik jó hír, hogy a mindennapok szintjén ez kivételes esetekben okozhat nehézséget. A másik, ennél is jobb hír pedig, hogy nemcsak a probléma ismert, hanem a megoldásra is van már ötlete a szektornak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.