A csillagászok eddig alábecsülték, hogy az aktív galaxismag körül lévő por mennyire árnyékolja le az általa kibocsátott energiát.
Szinte minden galaxis közepén egy szupermasszív fekete lyukat találni, és ha az folyamatosan anyagot szív el a környezetétől, akkor aktív galaxismagnak (AGN) nevezik őket. Az aktív galaxismagok a világegyetem legerősebb, folyamatosan sugárzó objektumai. Az új kutatások szerint a tudósok eddig alábecsülték, mennyi energiát bocsátanak ki ezek.
Az IFLScience beszámolója szerint a rossz becsülés okát a por jelentette. A por a fény egy bizonyos hullámhosszát elnyeli, így a kibocsátó objektum sötétebbé válik. Ennek hatását eddig elhanyagolhatónak tartották, ám kiderült, jóval nagyobb hatása van a korábban gondoltnál.
A kutatók az NGC 5548 jelű AGN kibocsátását vizsgálták meg. Az AGN-ek többnyire ultraibolya (UV) fényt bocsátanak ki magukból, ami miatt vöröses színben láthatjuk őket. Emiatt a vöröslő hatás miatt azonban alábecsülték a kibocsátott fény mennyiségét. Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyjából 10-szer fényesebb lehet az objektum, mint korábban gondolták.
A számításról szóló publikációt a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban közölték.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
