A Mozilla szerint az androidos alkalmazások fejlesztői hazudnak a felhasználóknak, a Google pedig engedi ezt
A Mozilla szakemberei szerint a Google akkora kiskapukat hagyott az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokon, hogy az előírást csak az nem szegi meg, aki nem akarja.
A Mozilla szerint azonban az egész egy vicc, teljesen haszontalan. A felhasználók adatbiztonságát fókuszba helyező *Privacy Not Included projekt legújabb tanulmányában a szakemberek azt írják, az alkalmazások készítői hamis vagy félrevezető adatokat közölnek a Play árhuzában.
A tanulmányban megvizsgálták azokat az adatvédelmi információkat, amelyeket az alkalmazásfejlesztők adtak meg a Play áruházban, majd összehasonlították ezeket a részleteket az alkalmazások adatvédelmi irányelveivel – írja a Gizmodo. Mint kiderült: a vizsgált 40 alkalmazásból csupán hat felelt meg az elvárásoknak. Másik 16 esetében viszont jelentős eltérés mutatkozott a megadott információk és a valódi gyakorlat között.
Jen Caltrider, a projekt vezetője szerint ha valaki törődik az adatai biztonságával, de nem járatos az adatok megosztásában, akkor ebből a leírásból tájékozódva hamis biztonságérzete lehet. Caltrider szerint ez nemhogy nem segíti a felhasználókat a döntéshozatalban, de még káros is lehet a számukra.
A vizsgálat során a 20 legnépszerűbb ingyenes, valamint a 20 legnépszerűbb fizetős alkalmazást vették górcső alá. A legtöbb esetben az adatgyűjtés sokkal jelentősebb volt, mint amiről a fejlesztők tájékoztatták a felhasználókat. A Mozilla szakemberei jelentős eltérést találtak,
a Facebook,
a Facebook Messenger,
a Twitter és
a Minecraft
alkalmazásoknál, míg
az Instagram,
a Spotify, valamint
a Google számos saját alkalmazásánál is
úgy ítélték meg, hogy azok esetében van még min javítani.
A legjobb besorolást leginkább a játékok kapták, mint például a Subway Surfers és a Candy Crush. Ez kissé meglepő, főleg úgy, hogy az ingyenes játékok a reklámokon keresztül generálnak bevételt.
Nem túl szívderítő a TikToknál tapasztalt gyakorlat sem. Míg az adatvédelmi részben azt állítja a fejlesztő, hogy nem oszt meg adatokat harmadik féllel, a saját adatvédelmi szabályzata szerint nemcsak a Facebooknak és a Google-nek, de még a meg nem nevezett „harmadik félnek” is kiadja azokat.
Kicsit több mint egy év alatt 371 milliárd forintnak megfelelő összegre büntették már a Facebookot üzemeltető Metát.
A Google szóvivője a tanulmányra úgy reagált, hogy a Mozilla módszertana hibás. Ugyanakkor kiemelte: csak a fejlesztők a felelősek azért, hogy az adatvédelemre vonatkozó adatok pontosan legyenek megadva.
Caltrider szerint a probléma az, hogy elképzelhető: az adatvédelmi előírások annyira gyengék, hogy lényegében megengedik a fejlesztőknek, hogy hazudjanak.
Például az alkalmazásoknak nem kell közzétenniük, hogy megosztják a felhasználók adatait, ha abba „beleegyezett” az illető, vagy ha az adatokat „szolgáltatókkal” osztják meg, vagy ha az adatok „anonimizáltak”. Sőt, akkor sem, ha az adatokat „meghatározott jogi célból” továbbítják egy harmadik félnek. Hasonló kivételek vannak arra vonatkozóan, hogy mi számít adatgyűjtésnek. Ezek a kiskapuk meglehetősen nagyok, és csak az nem használja őket, aki nem akarja.
Eljött a drónok kora, ami alapjaiban változtatja meg a hadviselést. Ukrajna és Oroszország innovációban az USA előtt jár, egyre újabb, gyakran abszurd megoldásokkal próbálnak egymás elé kerülni.