A lelet a Kena kormányzóságban található denderai templomnál folyó ásatásokon került elő. A denderai templom egy 9,8 hektáros területen elterülő vallási komplexum, amelynek közepén a Hathor-templom áll – közölte hétfőn az egyiptomi régészeti hatóság.

A mészkőből épült szentély feltárásakor a régészek két réteget találtak: az alsó rétegben volt az a bizánci korból származó vályogtéglából készült vízgyűjtő medence, amelyből a római kori szfinx került elő.

A feltáráson dolgozó régészek szerint a szfinx mosolygó arca valószínűleg Claudius római császár vonásait tükrözi, aki 41. és 54. között terjesztette ki Róma hatalmát Afrika északi részére. A szfinx fején egy fáraók által viselt fejdísz látható, a homloka fölött pedig egy kobra, ami az isteni tekintélyt és a királyi hatalmat jelképezte – írja a HeritageDaily.com.

Az egyiptomi szfinx.

Egypt's Ministry of Tourism and Antiquities

A régészek tovább tanulmányozzák a leletet, és alaposan megvizsgálják a szobron található jeleket és feliratokat, amelyek további információkkal szolgálhatnak az eredetéről és származási helyéről.

A szfinx sokkal kisebb, mint a gízai piramisoknál látható, híres, 20 méter magas szfinx. A régészek egy római kori kőlapot is találtak, amely feliratokat tartalmazott.

Nem ez az elmúlt időszak első hasonló felfedezése Egyiptomban, néhány napja egy rejtett, 9 méter hosszú folyosót találtak a gízai nagypiramis bejárata mögött, korábban pedig egy 2000 éves, 16 méter hosszú papirusztekercsre bukkantak egy egyiptomi sírban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.