A felfedezést a 2015-ben indított „Scan Pyramids” nevű projekt keretében tették. Ennek lényege, hogy modern technológiák – átvilágítási és endoszkópos eljárások – segítségével újra átvizsgálják az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt építmény belsejét.
A most felfedezett, a kezdetben feltételezettnél, ötméteresnél is nagyobb folyosót feltehetően azzal a céllal építették, hogy elvezesse a piramis súlyát, amely a bejáratra vagy esetleg egy másik, még fel nem tárt kamrára nehezedett.
A gízai nagy piramist Kr. e. 2560 körül építették monumentális temetkezési helyként az óbirodalmi Hufu vagy Kheopsz fáraó uralkodása idején. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye (magassága 146,5 méter) a kínai nagy fal mellett.
Az egyiptomi restaurátoroknak sikerült konzerválniuk azt az egyébként jó állapotban megtalált, 16 méter hosszú papirusztekercset, amely az egyiptomi Halottak Könyvének egy példánya.
Az AP hozzáfűzte: mivel a szakemberek véleménye megoszlik afelől, hogy a gízai és a többi nagypiramis hogyan épült meg sokezer évvel ezelőtt, a legkisebb felfedezések is jelentős érdeklődést válthatnak ki.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.