A műanyag napjaink egyik legnagyobb problémája: szinte nincs olyan eszköz, termék, amit kisebb-nagyobb mértékben ne ezzel csomagolnának be – a fő probléma ezzel a keletkező műanyaghulladék, ugyanis, bár sok műanyagot újra lehet hasznosítani, de sok esetben mégis a kommunális hulladékok közé kerülnek.

Most ausztrál tudósok találtak egy egészen hatékonynak tűnő módszert, vagyis gombákat: az Aspergillus terreus és az Engyodontium album nevű gombafajok ugyanis képesek lehetnek lebontani a polipropilént, ami a világon keletkező műanyaghulladék közel harmadát teszi ki, és főleg az palackok kupakjai, valamint az ételhordók készülnek belőle. A probléma azonban, hogy ezek a műanyagok maguktól csak több száz év alatt bomlanak le.

A nevezett gombákkal azonban a tudósok – laboratóriumi körülmények között – 140 nap alatt voltak képesek lebontani ezeket a műanyagokat.

Mint az npj Materials Degradation folyóiratban publikált eredményekből kiderül, 90 nap alatt a minták 25-27 százalékát már megsemmisítették, 140 nap alatt pedig minden műanyagot teljesen lebontottak a gombák.

Már ott is műanyag szemetet találtak a tudósok, ahol nagyon nem lett volna szabad lennie

A brazil Paranai Szövetségi Egyetem kutatói szerint a Föld egyértelműen belépett az antropocén néven ismert földtörténeti korba, amit egy újabb elszomorító felfedezés bizonyít.

A Science Alert összefoglalója kiemeli: mindezidáig 400 olyan mikroorganizmus ismert, ami természetes úton képes a műanyag lebontására.

Dee Carter, a Sydney-i Egyetem mikrobiológus munkatársa hangsúlyozta: a közelmúltban megjelent tanulmányok azt mutatják, bizonyos gombák akár még az úgynevezett PFA-vegyületeket is lebonthatják – ezek az úgynevezett „örök vegyi anyagok”.

A szakember azonban hozzáfűzi, hogy ez utóbbi folyamat még igen lassú, és nem is értik pontosan.

A laboratóriumban végzett kísérletek alapján a két gomba együttesen le tudja bontani a polipropilén granulátumait (szemcséit), valamint vékony rétegeit. Sőt, az alumíniummal borított polipropilén burkolattal is meg tudtak birkózni.

Az azonban a kutatók számára is kérdéses, hogy miként tudták „megemészteni” a gombák a műanyagot. Úgy sejtik, az anyagokat – a műanyagot – egyszerűbb molekulákra bontják, amiket már tudnak hasznosítani. Ennek megértése még későbbi kutatások terepe lehet.

A szakemberek egy fotót is közreadtak arról, hogy mi történt a műanyag szerkezetével a gombák „akciója” után:

Mikroszkóp-képen balról egy normál műanyag, míg jobbra az, amit a gomba már lebontott.

Samat et al. / npj Materials Degradation

A gombák bevetése előtt szükséges a műanyag gyengítése. Ez történhet UV-fénnyel, hővel, vagy valamilyen kémiai anyaggal. Ez a lépés utánozza azokat a környezeti feltételeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a gombák megkezdjék a lebontást, és hatékonyabbá tegyék a folyamatot.

A kutatók elmondták: a módszerük skálázható, de ipari méretekhez még nem igazították hozzá, azonban értelemszerűen nem helyettesíti a műanyaghulladékok csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – a legfontosabb tehát az, hogy minél kevesebb ilyen szemét keletkezzen.

A kísérletekkel nem álltak meg, most további fejlesztéseken dolgoznak, hogy még hatékonyabb és gyorsabb lehessen a gombás lebontási módszer.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.