Fordulat az izraeli–iráni háborúban: Moszkva kétszeresen is elszámította magát
Oroszország sorra veszíti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, s az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát.
Timothy Leighton egy olyan szoftvert tervezett, ami a meglévő információk alapján képes szimulálni, hogy hogyan változik az ember hangja a különböző bolygókon. A Mars például vékony, szénben gazdag légkörrel rendelkezik, amely több hangot nyel el, mint a Föld légköre. Ez azt jelenti, hogy a távoli zajok gyengébbeknek tűnnek, mint a bolygónkon.
Nézzen rá: 360 fokos videót készített a NASA a Marsról, a hangokat is hallani
A NASA 992 fotót és a februárban felvett marsi hangokat szerkesztette össze egy olyan videóba, amit látva olyan érzésünk lehet, mintha ott állnánk a bolygón.
A Southamptoni Egyetem tudósa úgy véli, hogy azután, hogy elmúlt évtizedekben rengeteg kamerát küldtünk el a világűrbe a kutatások eszközekén, mostantól a hangra is komolyabban kellene koncentrálnunk. A NASA Mars-küldetésének köszönhetjük például azt, hogy először hallhattuk meg, milyen hangja van egy idegen bolygónak.
A módszer szerinte arra is jó lehet, hogy idegen életformák nyomai után kutassunk.
Egyes feltételezések szerint például a Jupiter jeges holdján, az Európán lehet ilyesmi. Ahhoz azonban, hogy erről megbizonyosodjanak a tudósok, hatalmas befektetésre van szükség – mind anyagi, mind technológiai értelemben.
Űrszondát küld a Jupiterhez Európa, az élet után kutat az egyik holdján
A tudósok szerint a Jupiter több holdjának jeges felszíne alatt is folyékony óceán lehet, amiben mikroorganizmusok élnek. Hogy ez valóban így van-e, azt Európa derítheti ki elsőként.
„Az az ötlet, hogy egy szondát küldjenek egy hétéves űrutazásra, majd fúrjanak le a tengerfenékig, elképesztő kihívások elé állítja a tudományt” – mondta Leighton a NASA konferenciáján. „Az Európa óceánja százszor mélyebb, mint a Föld Jeges-tengere, a jégsapka pedig nagyjából ezerszer vastagabb. Éppen ezért a szondák helyett hanghullámokat kellene küldeni a jég alá, majd várni, hogy visszaverődve visszatérjenek. Ez elvégezné a munka legnagyobb részét helyettünk” – idézi a kutatót az Interesting Engineering.
Leighton szerint ha jobban megértjük, hogyan terjed a hang a Naprendszerben, az jelentősen befolyásolhatja a kozmosz megértésének és felfedezésének képességét is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
