Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A kriptozoológia, azaz a vitatott létezésű élőlényekkel foglalkozó „tudományág” egyik legismertebb témája a skóciai Ness-tóban élő különleges szörny. Bár csak néhány szemcsés felvétel készült róla, és ezek hitelessége is kétségbe vonható, számos elmélet kering a létezésével kapcsolatban. Ezek egyike, hogy a Loch Ness-i szörny valójában egy angolna, az Anguilla anguilla különlegesen nagy példánya.
A munkájukról a JMIRx Bio folyóiratban beszámoló ametikai kutatók ennek az elméletnek, az angolna hipotézisnek a nyomába eredtek. A Ness-tóból és más európai édesvizekből származó halászati adatokat vizsgáltak, hogy felmérjék az angolnák számát és átlagos testméretét. Arra a következtetésre jutottak, hogy 1 az 50 ezerhez annak az esélye, hogy egy legalább egyméteres angolnát találnak. És most csak egy méterről beszélünk. Annak a valószínűsége, hogy egy igazi szörnyet, azaz hatméteres angolnát találnak, lényegében nulla.
Valóban létezhetett a Loch Ness-i szörny, csak most került elő néhány ősrégi lelet
Régészeti leletek alapján felmerül a gyanús, hogy a Loch Nesshez kapcsolódó, évtizedek óta keringő legendának van némi igazságalapja.
Bár az 1970-es évek elején erre is történtek utalások, a mostani vizsgálatok alapján nem valószínű, hogy rendkívül nagy angolnák laknának a Ness-tóban, ehelyett inkább speciális hullámjelenségek, alkalmanként a vízbe került emlősök állhatnak az észlelések hátterében – írják a kutatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
