Normál esetben Antarktisz körüli tengeri jég év közben zsugorodik, majd a téli időszakban stabilizálódik, akkor, amikor a déli-sarkvidék tartósan sötétségbe borul. Az idei év azonban mást hozott, a tudósok pedig értetlenül állnak a jelenség előtt – írja az ABC.

Edward Doddridge oceanográfus szerint az idei év volt az első, amikor azt tapasztalták, hogy az Antarktisz partvonalai jégmentesek. Szerinte az a szó, hogy példátlan, már nem írja el elég jól azt, ami ott történik.

A szakember szerint egy ötszigmás eseményt láthatunk most. A statisztikából vett kifejezés lényegében azt jelenti: normál esetben 7,5 millió évente volna szabad egy ilyen télnek bekövetkeznie. Ám az utóbbi évek tendenciái alapján sokkal gyakoribb lesz.

A tengerjég több szempontból is fontos a bolygó számára. Egyfelől visszaveri a Nap fényét, így segít szabályozni a Föld hőmérsékletét. Ha kevesebb a jég, a napfény egy részét nem visszaveri a víz, hanem elnyeli, és melegedni kezd.

Ez a meleg aztán a világ más részeire is átterjed, fokozva a felmelegedést.

Emellett a fagyás és olvadás éves ciklusa olyan tápanyagban gazdag vizet szállít az óceán más területeire, ami táplálja annak ökoszisztémáját. Arról nem is beszélve, hogy a jég számos élőlény otthonául szolgál.

NASA-igazgató: Több ezer éve nem volt olyan forró a július, mint most, 2023 lehet a Föld eddigi legmelegebb éve

Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.

Több kutató reménykedik, hogy a jég még visszatér az Antarktisz köré, de a jelenlegi folyamatokat látva ez egyre kevésbé valószínű. A helyzet megértését nehezíti, hogy nem tudni, a helyzetet mi idézte elő: a melegebb tenger, vagy a felmelegedett légkör.

Petra Heil, az Antarktiszt kutató ausztrál szervezet, az Australian Antarctic Division fizikusa szerint mindkettő szerepet játszik abban, hogy nem tért vissza a jég a télen. Mint mondja, a rendszer annyira összetett, hogy egyetlen apró tényező változtatása is változást okoz a rendszerben.

A két tudós egyetért abban, hogy a mostani helyzetet az ember idézte elő.

Fejezze most már be a vitát, a tudósok 99,9%-a szerint az ember okozta a klímaváltozást

Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű - állítják a Cornell Egyetem tudósai, akik közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt néztek át. A szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.