Az Európai Unió lakosságának 2,4 százaléka nem engedhetett meg magának saját internetkapcsolatra előfizetést tavaly – ez derül ki az Eurostat uniós statisztikai hivatal adataiból. A legszegényebbek – a szegénységi küszöbként meghatározott bevételnél is kevesebbel rendelkezők – körében már 7,6 százalékos az uniós arány.

A magyarországi értékek még lesújtóbbak: az alapvetően 4,5 százalékos hazai adat a fokozottan hátrányos helyzetűek körében már 16,5 százalékos.

Ennyien nem tudnak rendszeresen hozzáférni azokhoz az online szolgáltatásokhoz, melyek mára a bankolástól a vacsorarendeléstől át a nagybevásárlásig vagy éppen bútorok, háztartási gépek kiválasztásáig behálózták a legtöbbek mindennapjait. Az online kapcsolattartásról és szórakozási lehetőségekről nem is beszélve.

Az Eurostat által közölt adatok szerint hazánknál csak a 25 százalékos Románia és a 20,5 százalékos Bulgária állampolgárai vannak rosszabb helyzetben.

Eurostat

Mindez aligha független attól, hogy 2022-ben (is) csak Bulgáriában volt alacsonyabb az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, mint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a bolgárok után a magyarok költöttek a legkevesebbet fogyasztásra, ami elég jól utal az életszínvonalra is.

A magyar értékek nemcsak uniós átlagban mutatnak rosszul, hanem régiós összehasonlításban is. Szlovákiában 9,9 százalékon áll a mutató, Horvátországban 6,7 százalékos, Ausztriában 3,4 százalékos, Szlovéniában pedig 100-ból mindössze 2,3 embert érint.

A legkisebb, 1,0 százalékos digitális szegénységet Dániában és Finnországban mérték.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.