2022-ben (is) csak Bulgáriában volt alacsonyabb az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption, AIC), mint Magyarországon – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból. Ez azt jelenti, hogy a bolgárok után a magyarok költöttek a legkevesebbet fogyasztásra, ami elég jól utal az életszínvonalra is.

A választási pénzszórás az inflációt jól megpörgette

Az összehasonlítás az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson értendő, vagyis egy olyan mesterséges pénzben (PPS) számolva, ami minden országban ugyanannyit érne. Az alacsony tényleges egyéni fogyasztás így azt jelenti, hogy a bolgárok és a magyarok vásárolták a legkevesebb árut és szolgáltatást.

Számszerűsítve a magyar egy főre jutó AIC 16 099 PPS volt, míg az uniós átlag 23 159 PPS, de még a lengyel is 18 738. Egyszerűen fogalmazva amíg egy magyar 16 ezer pénzből vásárolt, addig lengyel szomszédja jóval több, mint 18 ezerből.

A helyzet persze nem új, Magyarország évek óta csak Bulgáriát előzi tényleges egyéni fogyasztásban. Az AIC-ben egyébként a háztartások fogyasztási kiadásain túl az állam egyéni célú fogyasztása is benne van, tehát azok a természetbeni juttatások, amiket egyének kapnak (szemben az állam közösségi fogyasztásával, amiben azok a dolgok vannak, amiket az állam nem egyéneknek vásárol, hanem a “közösségnek”: például vasút vagy stadion).

Ezen az állapoton a jelek szerint az sem változtatott, hogy 2022-ben a kormány a választások előtt ezer milliárd forintos nagyságrendű összeget szórt rá a lakosságra (gyerekesek szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz stb.). A hazai statisztikai hivatal, a KSH szerint a háztartások tényleges fogyasztása 6 százalékkal nőtt 2021-hez képest: az év elején még volt miből költekezni, aztán az energiaválság és az elszabaduló infláció miatt sokan visszafogták a kiadásaikat.

A háztartások fogyasztásának bővülése ahhoz nem volt elég, hogy érdemben javítson a magyar lakosság fogyasztási helyzetén uniós összehasonlításban. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a választások előtti pénzszórásnak óriási inflációgerjesztő hatása volt. így egyrészt a kiszórt pénz értéke jelentős részben elinflálódott, másrészt mostanra pedig az ingyen pénz elfogyott (legalábbis az MNB szerint már szeptemberre minimum a kétharmada elment), a magasabb árak viszont velünk maradnak tartósan.

Még volt felzárkózás

A kormányzati pénzszórás, és annak nyomán a háztartások fogyasztásának bővülése azért nem csak az inflációt pörgette, hanem a GDP-növekedést is támogatta. 2022-ben leginkább a szolgáltató szektor húzta a GDP-t, ennek a hozzáadott értéke 7,2 százalékkal nőtt. Ehhez azért hozzátartozik, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló 2021-nek az első hónapjaiban a járvány alatti lezárások miatt nagyon gyengélkedett az egész ágazat, így aztán ahhoz képest jókora növekedést jelent, hogy ezúttal minden nagyjából olyan volt, mint amilyen egy átlagos évben szokott lenni.

Végül az év egészét tekintve a magyar GDP 4,6 százalékkal nőtt, amire a kormány meglehetősen büszke szokott lenni. Valójában ez egyáltalán nem volt kiemelkedő növekedés uniós összehasonlításban.

Arra azért elég volt, hogy folytatódjon a magyar gazdaság felzárkózása az uniós átlaghoz. Azért érdemes megjegyezni, hogy a magyar felzárkózása egyáltalán nem volt az elmúlt években különösebben gyors, sőt. Az új tagállamok körében a balti országoké a sikersztori, különösen Észtországé és Litvániáé. Illetve Románia produkált rendkívül gyors felzárkózást, a román egy főre jutó GDP immár a magyarral versenyez.

A magyar GDP még mindig elég messze van az uniós átlagtól, nem beszélve a fejlettebb országoktól – a politikusi mondásokban gyakran utolérni szándékozott Ausztria egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 125 százaléka. A helyzet idén aligha fog javulni, a magyar gazdaság 2022 közepe óta technikai recesszióban van (a GDP negyedéves alapon zsugorodik), az év egészét tekintve minimális gazdasági növekedés várható, ha egyáltalán bármekkora. Várhatóan a 2023-as GDP-adat lesz az egyik legrosszabb az unióban.

A fenti grafikonon Luxemburg és Írország adata kiemelkedően jó, ám ez torz, számos globális multi tartja az európai központját ezekben az országokban, se az ír, se a luxemburgi gazdaság teljesítménye nincs ekkora.

A magyar állam viszont sokat fogyaszt

A háztartások fogyasztására visszatérve – amely a GDP egyik komponense –, az ugyan Magyarországon rendkívül alacsony, ám ugyanez nem igaz az állam fogyasztására. A magyar állam fogyasztása még 2022-ben sem volt alacsonynak mondható, pedig a kormány jelentős kiadáscsökkentést hajtott végre egyebek mellett a csak előkészítési fázisban lévő beruházások leállításával.

Magyarán a magyar háztartások ugyan keveset költenek fogyasztásra, az állam azonban sokat – legalábbis a többi régiós országhoz képest.