SZTE: Utókövetéssel csökkenthető lenne az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesettek halálozása

A Szegedi Tudományegyetem új kutatásából kiderül, csökkenthető lenne az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegek halálozása, ha a kórházból való hazaengedés után hónapokon, akár egy éven át figyelnék a beteget. Magyarországon évente mintegy 5 ezer beteg kerül ezzel a problémával kórházba.

  • hvg.hu hvg.hu
SZTE: Utókövetéssel csökkenthető lenne az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesettek halálozása

A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport 34 kórház és egyetem 67 kutatójának együttműködéseként hozta létre a programot, 2500 beteget vizsgáltak.

A Gastroenterology című orvosi szakfolyóiratban megjelentetett adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2–5 százalékos halálozási aránnyal kezelhetők a betegek. De ezután az első három hónapban még 3, az első évben pedig 5,4 százalékos lesz a halálozási arány, vagyis szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő betegségekben, mint a kórházi időszakban.

A kutatás az utókövetés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Azokat a betegeket, akiket akut hasnyálmirigy-gyulladással kezelnek a kórházban egy hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni és utána még három hónapig követni az állapotukat. Magasabb kockázatnál egy évet javasolnak.

A kórházi időszak után fennáll a veszélye, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek ezzel a módszerrel megelőzhetők lennének.

A kutatók mesterséges intelligencia segítségével igyekezni modelleket találni a további kockázatok megállapítására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.