Mintegy félmillió éves farönkökre bukkantak a Liverpooli Egyetem tudósai a zambiai Kalambo-vízesés közelében, a folyóparton – számolt be róla a BBC. A gerendák egy faépítményhez tartoztak, melyet a Nature-ben megjelent publikáció alapján kőkorszaki emberek húzhattak fel.
Larry Barham, az egyetem tudósa szerint a felfedezés megváltoztatja mindazt, amit az őseinkről gondoltunk. Az építőanyag léte megdönti azt az elképzelést, hogy 500 ezer évvel ezelőtti elődeink nomád életet éltek.
Az ásatáson faeszközöket, köztük ásóbotokat is találtak, ami azonban a leginkább felkeltette a kutatók érdeklődését, az két, egymásra merőlegesen elhelyezett farönk volt. Mindkettő a földön fekszik, az egyik a másikon, és mindkettőn bevágásokat lehet látni. Ennek köszönhetően a két rönk jól illeszkedik egymásra, így alkotva struktúrát.
Barham szerint a képzelőerejüket és a kreativitásukat használták arra, hogy olyan dolgot építsenek fel, amire korábban még nem láttak példát.
Larry Barham
A BBC megjegyzi: eddig csak olyan bizonyítékokat találtak a fa használatára, mint a tűzrakásból megmaradt anyagok, valamint az ásóbotok és a lándzsák. Az egyik legrégebbi ilyen lelet eddig egy 400 ezer éves lándzsa volt, amire 1911-ben találtak rá.
A kutatóknak óriási szerencséjük van, mert a most megtalált farönköket konzerválta az őket körülvevő közeg, így máig nem korhadtak el.
Fogalmuk sincs a régészeknek, mire voltak jók a 8500 éves hatalmas gödrök, amelyeket most találtak Angliában
A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon.
A kisebbik rönk nagyjából 1,5 méter hosszú, ami alapján úgy gondolják, viszonylag nagy lehetett az épület. A kutatók szerint nem egy lakóház volt, sokkal inkább egy menedék – mint egy fészer, amit a folyóparton a horgászathoz használ az ember.
Mivel csontokat eddig nem találtak a környéken, nem tudni, melyik ősi emberfaj építhette fel. Az biztos, hogy sokkal régebbi, mint a Homo sapiens legkorábbi kövületei, amelyek 315 ezer évesek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
