Különleges exobolygóra bukkantak nemrég a Bristoli Egyetem csillagászai. A Naprendszeren kívüli égitest a TOI-1853 narancssárga törpecsillag körül kering, és a TOI-1853b jelölést kapta. A planéta különlegessége, hogy az acélnál is sűrűbb.

A bolygót a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) nevű műholdja azonosította, ami kifejezetten az exobolygók után kutat. A mérések szerint a TOI-1853b 544 fényévre található a Földtől, az Ökörhajcsár csillagkép irányában kell keresni.

A bolygó azért is keltette fel a csillagászok figyelmét, mert sokkal nagyobb arányban tartalmaz kőzetet, mint amire egy Neptunusz méretű égitest esetében számítani lehetne. A tömege kétszer nagyobb a hasonló nagyságú planétáknál, rendkívül sűrű exobolygóval van dolgunk.

Jingyao Dou

Jingyao Dou, a tanulmány társszerzője szerint az ilyen égitestek esetében azt várnák, hogy akkora lesz, mint a Jupiter, sűrűsége pedig alacsonyabb a vízénél is. Ebben az esetben azonban nem ezt történt, ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy több planetáris ütközést is el kellett szenvednie.

A csapat feltételezése szerint a bolygó kezdetben vízben gazdag világ volt, ám az ütközések hatására a jelenleginél világosabb légköre, valamint a víz is eltűnt a felszínéről.

Több Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben, mint bárki gondolná

A Floridai Egyetem kutatói a Kepler és a Gaia teleszkópok adatait vizsgálva arra jutottak, hogy a Tejútrendszer minden harmadik bolygójának felszínén lehet folyékony víz.

A mostani – Nature-ben megjelent – tanulmány azért is fontos, mert képet adhatnak arról, hogyan keletkeznek a Neptunusz méretű bolygók a világegyetemben – így a Naprendszerben is. A jövőben tovább vizsgálják majd a kutatók a TOI-1853b-t, hogy kiderítsék, milyen összetételű a maradék légköre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.