Több közös vonás lehet az emberekben és a csimpánzokban, mint gondolnánk, legalábbis ha hadviselésről van szó. A Cambridge-i Egyetem kutatói három éven keresztül követtek nyomon 58 csimpánzt Elefántcsontpart sűrű nyugat-afrikai erdőiben, egy nemzeti parkban, több mint 21 ezer órán keresztül. Taktikai hadviselésükre fókuszáltak, tekintettel arra, hogy ez az emberi megismerés egyik mozgatórugója. Kiderült, a majmok az emberéhez hasonlóan taktikáznak „háborús” helyzetben. Kémkednek a rivális csoportok után, potenciálisan elkerülik a közvetlen konfrontációt, miközben felmérik a „csoportközi konfliktusok” kockázatát.

Márpedig az ilyesfajta viselkedés összetett kognitív képességeket igényel, amelyek segítenek megvédeni vagy kiterjeszteni területeiket.

A vizsgálatok során szorosan követtek két szomszédos csimpánzcsoportot. A csoportok közötti erőszak mindenütt jelen van a csimpánzoknál. Az egymást átfedő határterületeken időnként ütközések is előfordulnak. A szakemberek ezúttal észrevették, hogy a főemlősök egy jól bevált emberi katonai taktikára emlékeztető viselkedést mutattak: magasabb kilátópontra mentek a potenciális fenyegetések megfigyeléséhez. Kétszer nagyobb valószínűséggel mászták meg hegyeket a területek közötti vitás határok közelében, mint a tartományukon belüli területeken.

Ezeken a határdombokon a csimpánzok csendben voltak, ahelyett, hogy táplálékot kerestek volna vagy zajongtak volna. A kutatócsoport elmélete szerint ez lehetővé teszi a főemlősök számára, hogy megfigyeljék a rivális csoportok távoli hangjait. A riválisok távolságának felmérésével a csimpánzok stratégiailag előre haladhatnak vagy visszavonulhatnak, hogy minimálisra csökkentsék a veszélyes összecsapásokat. Bár más emlősök, például a szurikáták is magasan fekvő terepet használnak kilátóként a ragadozókkal szemben vagy a kommunikációhoz, a mostani felfedezést a mögöttes stratégiai szándék teszi kivételessé – véli a ZME Science.

Flickr/Tery Kearney

Az egyik különösen érdekes megfigyelés a csimpánzok viselkedésével volt kapcsoltban a „határőrjáratok” során. Ezek a járőrök olyanok, mintha szinkronban vadásznának. A csimpánzok az alcsoportokban elcsendesednek, és harmóniában mozognak, lefedve területeiket.

A felderítő küldetéseik során gyakran visszatérnek bizonyos határközeli dombokra, amelyeket a szakemberek nem „kilátókhoz”, hanem „hallási pontokhoz” hasonlítják. Minél távolabbról észlelték a zajokat, annál valószínűbb volt, hogy a rivális területre törnek. 60 százalék volt például a valószínűsége annak, hogy ellenséges terepre merészkednek, ha a riválisokat 3000 méternél távolabb észlelték.

Bár a csimpánzok elsősorban a dombtetőn végzett megfigyelést alkalmaznak a konfliktusok csökkentése érdekében, előfordulhatnak erőszakos összecsapások is, amelyek néha „emberrablásokhoz” és halálos áldozatokhoz is vezetnek – írják a kutatók a PLoS Biology folyóiratban.

Életében először látta meg az eget a 28 éves csimpánz, megható videón a reakciója

Az amerikai Save the Chimps rezervátum dolgozói videóra vették, amint Vanilla, a 28 éves nőstény csimpánz életében először kilép a szabadba.

Azt is megjegyzik, hogy a természetes környezetben történő tájhasználat a területi manőverek során azt sugallja, hogy a csimpánzok egyébként hozzáférhetetlen információkat keresnek, hogy hozzáigazítsák viselkedésüket. Emellett rámutat a kifinomult kognitív képességek használatára, amelyek arányosak az olyan fajok megismerésére való szelekciójával, ahol az egyedek hasznot húznak a koordinált területvédelemből.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.