Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Új rekordot állított fel a NASA a Deep Space Optical Communications (DSOC) nevű kísérletével, amelynek célja, hogy a jövőben zökkenőmentes és gyors kommunikációt lehessen létesíteni a mélyűrbe tartó küldetések során. Korábban soha nem volt még példa az optikai kommunikáción keresztüli adatátvitelre 16 millió kilométeres távolságból.
Az infravörös tartományhoz közeli jelet a San Diegó-i Palomar Obszervatórium Hale teleszkópja fogta, ami olyan messziről érkezett, mint a Föld-Hold távolság negyvenszerese – írja az Interesting Engineering.
A DSCO a Psyché-küldetés része, ami a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövet tárja fel. A kísérlet célja, hogy 10-100-szor nagyobb adatátviteli sebességet érjenek el, mint amin keresztül az űrhajók ma kommunikálnak.
Bár a rádió és az infravörös-közeli kommunikáció is elektromágneses jeleket használ az adatok továbbítására, utóbbi sokkal szűkebb hullámokba tömöríti az adatokat, így a földi állomás több adatot tud fogadni egyszerre. Mindez komoly segítség lesz a jövőben, amikor robotok tárnak majd fel egy adott régiót, illetve támogatja a nagy felbontással bíró tudományos műszerek kommunikációját is.
A kísérlet során nagymennyiségű adatot küld a Földre a Psyche űrszonda, ami az említett aszteroidaöv felé tart. Az első adatcsomag november 14-én érkezett meg.
Trudy Kortes, a NASA washingtoni központjának egyik igazgatója szerint a nagymennyiségű adat gyors átvitele hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy egy nap embert küldjünk majd a Marsra.
Elindult a NASA űrszondája az aszteroidához, amely mindenkit csúcsgazdaggá tehetne a Földön
A Psyché 16 nevű aszteroida a Mars és a Jupiter pályája közötti övben kering a Nap körül. A tanulmányozásával az is kiderülhet, hogy milyen lehet egy bolygó magjának összetétele.
Bár az eszköz a Psyche-küldetés adatait nem továbbítja ilyen módon, a DSOC és a Psyche csapata szoros együttműködésben dolgozik, hogy a munka ne zavarja meg az űrszonda működését.
Korábban az optikai kommunikációt kipróbálták már a mérnökök földkörüli pályán és a Holdon is. Ez volt az első alkalom, hogy a mélyűrből tettek ilyesmit. A dolog igen nagy precizitást kívánt meg: a NASA szerint olyan pontosan kell célozni, mintha egy kereskedelmi forgalomban kapható lézeres pointerrel akarnánk egy 1,6 km-re lévő mozgó pénzérmére rávilágítani.
Emellett arra is figyelni kell majd, hogy amíg a lézerfény utazik, a bolygó és az űreszköz is változtat a pozícióján, így folyamatosan hangolni kell az adó- és a vevőegységet a pontos adatátvitel érdekében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
