A tervek szerint 2035-ben indíthatják el a Franciaországban épülő ITER-t, ami a világ legnagyobb és az első kereskedelmi léptékű fúziós erőműve lehet. Annak beüzemeléséhez is komoly segítség lehet a japánok most megnyílt fejlesztése, a JT-60SA.
Japán november elején indította be először azt a fúziós szerkezetet, amin az elmúlt 15 évben dolgozott. A JT-60SA egy kísérleti fúziós berendezés, ami a jövőben hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy korlátlan mennyiségű energiát termeljünk. A reaktort a novemberi teszt után december 1-jén hivatalosan felavatták.
A JT-60SA a világ eddigi legnagyobb működőképes szupravezető tokamakja – írja az IFLScience. A tokamak nem más, mint amerikai fánk alakú mágneses erőteret képező berendezés. Megléte jelen ismereteink szerint szükséges ahhoz, hogy több energiát lehessen előállítani, mint amennyibe a működtetés kerül.
A magfúzió hatalmas mennyiségű tiszta energiát képes előállítani úgy, hogy az nem jár károsanyag-kibocsátással. Ilyen folyamat megy végbe a csillagokban is, ám ahhoz, hogy ezt rekonstruálni lehessen, rendkívül extrém körülményeket kell teremteni. Ezek az extrém körülmények pedig komoly energiabefektetést igényelnek.
Reményteli kísérleti eredményeket osztottak meg a világgal a fúziós energia előállításán dolgozó tudósok. A mostani kísérlet az elméleti részét igazolja annak, amit a tudósok gondoltak. A gyakorlat keményebb dió.
A tokamak mellett egy másik lehetséges alternatívát jelent a jövőben az úgynevezett tehetetlenségi – vagy inerciális – fúziós energiatermelés. Ez az elmúlt években már azt mutatta, hogy lehetséges több energiát termelni, mint amennyit befektetnek a működésbe, ám kereskedelmi léptékben még ez sem életképes.
A japánok tokamakja 200 millió Celsius-fokra hevíti fel a plazmát, miközben 1 millió amperes áram megy át raja. Csak összehasonlításként: egy háztartás 15-20 Amperrel működik. A kutatók úgy vélik, hogy a méretezés lehetővé teszi, hogy egyre több energiát vegyünk ki a rendszerből. Ennek köszönhetően a Franciaországban épülő ITER a világ legnagyobb fúziós erőműve lesz, mire megépül. Ezt 2035-ben kapcsolhatják be, ahhoz azonban, hogy megfelelően működjön, szükség van olyan előzetes reaktorokra, mint amilyen a japán is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.
