Japán sikeresen aktiválta az új fúziós erőművét, a JT-60SA-t, amely szupravezető mágnesek segítségével zárja be a forró plazmát egy fánk alakú kamrába. A világ legnagyobb és legfejlettebb reaktorát azzal a céllal építették, hogy tanulmányozni lehessen a fúziós energia fizikáját, az eredményekkel pedig támogassák a nemzetközi ITER-projektet.

Az Interesting Engineering azt írja, az első plazmát 2023. október 26-án állították elő, több mint 15 évnyi tervezést, építkezést és tesztelést követően. Sam Davis, a Fusion for Energy projektmenedzsere szerint a mostani siker azt bizonyítja, hogy a gép ellátja alapvető funkcióját.

QST

A JT-60SA-t úgy tervezték, hogy képes legyen a plazmát 200 millió Celsius-fokra melegíteni, és nagyjából 100 másodpercig fenn is tudja tartani. Ez sokkal jobb eredmény, mint amire a tokamak-típusú erőművek képesek.

Mindez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy kiderítsék, hogyan lehet szabályozni és optimalizálni a plazma stabilitását és teljesítményét.

Energia minden mennyiségben: mikor lehet valóság a fúziós álmokból?

A fúziós erőművek tiszta, biztonságos és viszonylag olcsó energiát termelnek majd, ám elterjedésükre a legújabb tudományos áttörés ellenére sem számíthatunk az évszázad dereka előtt.

A fejlesztés emellett azt is bebizonyíthatja, hogy képes több energiát termelni, mint amennyit elfogyaszt. Erre a tudásra a franciaországi ITER-projektben is támaszkodni lehet. Az ITER lehet a világ első olyan fúziós erőműve, ami kereskedelmi mértékű energiát képes előállítani.

A japán reaktorba 135 köbméternyi plazma fér el, ami egyhatoda annak, amit az ITER tud majd kezelni.

Bekapcsolta Kína a mesterséges Napot, 403 másodpercig termelte a korlátlan energiát

A kínai fúziós erőműben sikerült új rekordot felállítani. Bár más országok tudósainak már sikerült hosszabb ideig működtetniük az erőművet, a kínaiak szerint a hangsúly a plazma minőségén van.

A projektet rengeteg dolog hátráltatta. Az erőműnek már 2016-ban működnie kellett volna, de egy ponton újra kellett tervezni az egészet, és az sem segített, hogy 2011-ben földrengés rázta meg a térséget. Az első tesztet 2021 márciusában végezték el, ami súlyos meghibásodáshoz vezetett: az egyik szupravezető mágnestekercs kábele zárlatos lett, ami megsértette az elektromos csatlakozást, majd szivárogni kezdett miatta a hélium, ami pedig megrongálta a hűtőrendszert. A mérnökök szerint szerencsések voltak, hogy nem történt nagyobb baj. Ettől függetlenül 100 elektromos csatlakozót kellett lecserélni, ami 2,5 évig tartó munka volt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.