Átmentek az egerek a tükörteszten, hirtelen elég sok kérdés merült fel
Amerikai idegkutatók a klasszikus önfelismerés próbájának tettek ki egereket, akik sikerrel helyt is álltak a tükörteszten. Viszont vannak még kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekinthető ez az öntudat tényleges meglétének.
hvg.hu
Nemrégiben majmok, delfinek, elefántok után kakasok is bizonyították, hogy felismerik magukat a tükörben, és most valami hasonló derült ki az egerekről is. A Texasi Egyetem Southwestern Medical Center idegkutatói fehér tintával kenték össze sötét szőrű egerek homlokát, majd egy olyan dobozba tették az állatokat, amelynek egyik oldala tükör volt. Az egerek belenéztek a tükörbe, majd próbálták leszedni magukról a tintát. Mivel a tinta tapintási ingert is adott, a kutatók fekete és egész kevés fehér tintával is tesztelték a fekete szőrű egereket. Ezekben az esetekben az egerek nem reagáltak a foltra.
Bár a tükörtesztet eredetileg különböző fajok tudatának tesztelésére fejlesztették ki, a szerzők megjegyzik, hogy kísérleteik csak azt mutatják, hogy az egerek képesek észlelni saját megjelenésük változását, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy rendelkeznek öntudattal.
Az egereknek jelentős külső szenzoros jelekre volt szükségük ahhoz, hogy átmenjenek a tükörteszten. Sok tintát kell a fejükre kennünk, majd a tintából érkező tapintási inger valahogy lehetővé teszi az állatok számára, hogy tükörtükrözésen keresztül észleljék a tintát a fejükön – írták az eredmények kapcsán a kutatók, azt is hozzátéve, hogy a csimpánzoknak és az embereknek nincs szükségük ilyen extra érzékszervi ingerekre.
Génexpressziós térképezés segítségével a kutatók azonosították a hippokampuszban a neuronok egy részét, amelyek akkor aktiválódtak, amikor az egerek „felismerték” magukat a tükörben. Amikor a kutatók szelektíven működésképtelenné tették ezeket a neuronokat, az egerek már nem akarták eltávolítani a tintafoltot magukról.
Mivel a csimpánzokon végzett korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a tükörszerű önfelismeréshez szociális tapasztalatra van szükség, a kutatók olyan egereket is teszteltek, akiket az elválasztás után szociálisan elszigeteltek. Ezek a szociálisan izolált egerek nem mutattak önfelimerést a tintapróba során, ugyanígy azok a fekete szőrű egerek sem, amelyeket fehér szőrű egerek mellett neveltek fel. A génexpressziós analízis azt is kimutatta, hogy a szociálisan izolált egerekben, illetve a fehér szőrüek által nevelt fekete szőrű egerekben sem alakult ki önreagáló neuronaktivitás a hippokampuszban. Mindez arra utal, hogy az egereknek szükségük van a társas élményekre más hasonló egerek mellett.
A kutatók most azt tervezik, hogy megpróbálják szétválasztani a vizuális és tapintható ingereket, hogy teszteljék, vajon az egerek képesek-e felismerni a tükröződésükben bekövetkező változásokat tapintási inger hiányában is. Eközben más agyi régiókat is tanulmányoznának, amelyek részt vehetnek az önfelismerésben, és megvizsgálnák, hogyan kommunikálnak és integrálnak információkat a különböző régiók.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.