Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
Az amerikai űrhivatal Interstellar Dust Experiment (IDEX) nevű, nagyjából 21 kg-os eszköze 2025-ben indulhat útnak. Az IDEX az IMAP (Interstellar Mapping and Acceleration Probe) nevű űrszonda fedélzetén kap helyet.
A készülék nem hagyja el a Naprendszert, csupán azokra a porszemcsékre vadászik majd, amelyek a mélyűrből kerülnek be ide. Emellett vizsgálni fogja az aszteroidák és üstökösök által kibocsátott porrészecskéket is.
Azzal a kutatók is tisztában vannak, hogy a csillagközi por begyűjtése nem egyszerű feladat. Arra számítanak, hogy a szerkezet teljes élettartama alatt – a küldetés 2027-ig tart majd – talán néhány százat sikerül majd befogni és elemezni. De már ez is elég: a csillagközi por minden apró részecskéje rengeteg értékes kozmikus információt tartalmaz.
Horányi Mihály, a Colorado Boulder Egyetem fizikusa szerint ezek a porszemek szupernóva-robbanások során keletkeztek. A legtöbbjük megváltozott a csillagközi térben való utazás során, ám ezzel együtt még mindig ezek azok az anyagok, amelyek a legközelebb állnak a Naprendszer keletkezéséül szolgáló anyaghoz. Az űrben való észlelésük és elemzésük új ablakot nyit az univerzum felé – idézi a tudóst az Interesting Engineering.
A porrészecskéknek egy 50 cm átmérőjű nyíláson kell bejutniuk a műszerbe. Ezek a porszemek akár 161 ezer km/h-val is száguldhatnak.
A csapdába esett részecskék ionfelhővé válnak, ami lehetőséget ad a tanulmányozásukra, megállapítható belőle az összetétele is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
