Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Az amerikai űrhivatal Interstellar Dust Experiment (IDEX) nevű, nagyjából 21 kg-os eszköze 2025-ben indulhat útnak. Az IDEX az IMAP (Interstellar Mapping and Acceleration Probe) nevű űrszonda fedélzetén kap helyet.
A készülék nem hagyja el a Naprendszert, csupán azokra a porszemcsékre vadászik majd, amelyek a mélyűrből kerülnek be ide. Emellett vizsgálni fogja az aszteroidák és üstökösök által kibocsátott porrészecskéket is.
Azzal a kutatók is tisztában vannak, hogy a csillagközi por begyűjtése nem egyszerű feladat. Arra számítanak, hogy a szerkezet teljes élettartama alatt – a küldetés 2027-ig tart majd – talán néhány százat sikerül majd befogni és elemezni. De már ez is elég: a csillagközi por minden apró részecskéje rengeteg értékes kozmikus információt tartalmaz.
Horányi Mihály, a Colorado Boulder Egyetem fizikusa szerint ezek a porszemek szupernóva-robbanások során keletkeztek. A legtöbbjük megváltozott a csillagközi térben való utazás során, ám ezzel együtt még mindig ezek azok az anyagok, amelyek a legközelebb állnak a Naprendszer keletkezéséül szolgáló anyaghoz. Az űrben való észlelésük és elemzésük új ablakot nyit az univerzum felé – idézi a tudóst az Interesting Engineering.
Patrick Campbell / CU Boulder
A porrészecskéknek egy 50 cm átmérőjű nyíláson kell bejutniuk a műszerbe. Ezek a porszemek akár 161 ezer km/h-val is száguldhatnak.
A csapdába esett részecskék ionfelhővé válnak, ami lehetőséget ad a tanulmányozásukra, megállapítható belőle az összetétele is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
