Habár Kína korábban is épített szuperszámítógépeket hazai hardverrel és szoftverrel, a teljes belföldi gyártás új mérföldkő az ország technológiai iparában. A kínai ITHome beszámolója szerint, amit a Tom’s Hardware idéz, a Vuhanban található Central Intelligent Computing Center elnevezésű szuperszámítógép mesterséges intelligencia célok számára készült, és nagy nyelvi modelleket (LLM) képes betanítani akár billiónyi paraméterrel. A China Telecom szekértői szerint e szupergép számítási teljesítménye, biztonsága, környezetvédelme és méretezhetősége mind első osztályú szintet ér el.
Egyelőre kevés pontos információ áll rendelkezésre a gépről a fentieken és azon kívül, hogy folyadékhűtést használ. Nem világos, hogy pontosan mekkora a teljesítménye. Az ITHome jelentésében ugyan szerepel egy öt exaflopos szám, de aTom’s Hardware szerint úgy tűnik, hogy a kiadvány a China Telecom szuperszámítógépeinek teljes számítási teljesítményéről beszél, és nem csak erről.
Ráadásul egyhamar nem is számíthatunk hivatalos teljesítmény-benchmarkokra sem, mivel Kína nem szokta benyújtani szuperszámítógépeinek adatait a világ 500 leggyorsabb szuperkomputerét nyomon követő TOP500-ba. Nyilvánvalóan nem akarnak túl nagy figyelmet kelteni, különösen az amerikai szankciók miatt.
Bár a részletek hiánya miatt nehéz kitalálni, mi lehet ebben a szuperszámítógépben, az idézett forrás azért megosztja tippjeit. Ami a CPU-t illeti, a szuperkomputer a Zhaoxin KaiSheng KH-40000 szerver CPU-it használhatja, amelyek már elérhetők a kínai gyártású szervereken. Vannak azonban más jelöltek is, mint például a Loongson 32 magos 3D5000-ese és a Phytium 64 magos Feiteng Tengyun S2500-asa. E három chip nagymértékben különbözik az architektúrát tekintve: a Zhaoxin x86-ot használ, mint például az Intel és az AMD. A Loongson a MIPS egy származékát, a Phytium pedig az Arm architektúráját használja.
Több lehetőség kínálkozik a kínai gyártású GPU-k számára is, a Moore Threads, a Loongson és a Biren termékeivel. A három cég közül a Moore Threads (az Nvidia legnagyobb kínai versenytársa) nemrég dobta piacra az MTT S4000 GPU-t, amelyet a tervek szerint a KUAE Intelligens Számítástechnikai Központban is használni fognak. A Loongson LG200 körülbelül két héttel az S4000 előtt érkezett, bár az állítólagos teljesítménye nagyon lassú szuperszámítógépet jelentene. A Biren BR100-a igazi nehézsúlyú bajnok lenne, azonban kérdéses, hogy valaha is visszatérhet-e, miután a TSMC leállította a gyártást az Egyesült Államok szankciói miatt.
Függetlenül az új szuperkomputer tényleges hardverétől, a kínaiak szerint a lényeg az, hogy kizárólag saját alkatrészekre és technológiára támaszkodnak. A technológiai függetlenség pedig Kína kulcsfontosságú célja, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az élvonalbeli nyugati hardvereket le kell cserélni lassabb, de natív gyártású alkatrészekre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
