Sokan élvezettel nézegetik a mesterséges intelligencia által generált, olykor vicces, olykor egészen meghökkentő képeket, nem is gondolva arra, mennyi energiába kerülnek ezek az alkotások. Amerikai kutatók valami mást javasolnak az effajta energiafüggőség kiváltására.
Néhány nappal ezelőtt jelentette be az Nvidia grafikus kártyái mélytanulásos szupermintavételezéses DLSS funkciójának legújabb változatát, a DLSS 5-öt. A fogadtatás azonban annyira nem volt egyértelmű, hogy a vállalatnak, pontosabban a vezérigazgatónak védelmébe kellett vennie az újdonságot.
Új időszámítás kezdődik az elsősorban chipterveket és processzor-architektúrákat megálmodó Arm életében. A vállalat bejelentette első, saját fejlesztésű lapkakészletének megépítését, amelynek fontos szerepet szán a mesterséges intelligencia világában.
Az érzékeny adatok feldolgozásának kulcsfontosságú problémája az adatok védelme. Az volna a jó, ha a titkosítás a feldolgozás során is megmaradna. Vannak is erre módszerek, azonban ezek rém lassúak. Az Intel új chipjével viszont ez a probléma is megoldódik.
Lip-Bu Tan, az Intel vezérigazgatója a nemrég megrendezett Cisco AI Summit konferencián jelentette be, hogy a vállalat a piaci igényekre reagálva grafikus processzorok (GPU) gyártására helyezi a hangsúlyt.
A Microsoft élesítette második generációs AI-chipjét, a Maia 200-at. Ezt a chipet a felhasználók sosem látják majd közvetlenül, de minden AI-válasz mögött ott dolgozhat. Potenciális alternatívája lehet a felhőalapú riválisok, az Amazon és a Google kínálatának.
Hosszú éveken át az Apple volt a tajvani félvezetőgyártó, a TSMC legnagyobb ügyfele. Azután berobbant a mesterséges intelligencia, amelyik ezt a kapcsolatot is megbolygatta. Az AI-k számára szükséges GPU-k iránti kereslet ugyanis akkora lett, hogy helycsere történt, és immár az Nvidia adja a legtöbb megrendelést a TSMC-nek.
Áremelkedés, alkatrészhiány – a mesterséges intelligencia csillapíthatatlannak tűnő étvágya komoly problémákat okoz az elektronika területén. Úgy tűnik, hogy még az iparág óriásai is szorult helyzetbe kerültek. A gyártást nem lehet hirtelen felpörgetni, viszont adódhat más megoldás is, ami kiutat jelenthet a hétköznapi felhasználóknak.
Hiába felhő számítástechnika, hiába AI, évekig állhatnak üresen nagyteljesítményű adatközpontok a technológia Mekkájában, a Szilícium-völgyben. Az ok meglehetősen prózai: Santa Clara nem tud megbirkózni a növekvő villamosenergia-igényekkel. Sőt, az Egyesült Államok más régióiban is hasonló a helyzet.
Bár az köztudott, hogy egy adott cég piaci értéke dinamikus jellemző, azaz napról napra változik, az Nvidia már elég régen csúcson van. Egy újabb lélektani határt átlépve a cég értéke meghaladta az ötbillió dollárt.
A következő években az AMD rengeteg GPU-ját építi majd be szolgáltatásai mögé az OpenAI, cserébe övé lesz a cég 10 százaléka.
Az Nvidia ma a vezető és szinte megkerülhetetlen név a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia területén. De még egy ilyen nagy cégnek is szüksége van mások tudására, és mivel megteheti, hát megvásárolja ezeket.
Őszinte és kemény szavak hagyták el az Intel vezérigazgatójának száját. Egy, az Intel alkalmazottaival folytatott beszélgetésben sötét napokat említett, amelyek a cégre várnak, vagy talán már el is érték az egykor jobb napokat látott vállalatot.
Óriási sikert könyvelhetett el az Nvidia, miután a napokban egy rövid időre elérte a négybillió dolláros piaci értéket. Most a cég nevétől hangos a tőzsde, azonban a vállalati siker mögött egyúttal egy vitathatatlan technológiai váltás is áll.
Nagyságrendileg több felhasználót tudnak majd kiszolgálni egyszerre a mesterségesintelligencia-modellek, miután az Nvidia csavart egyet a háttérben futó működési mechanizmuson.
A proceduláris generálás egy olyan módszer, amely kevésből varázsol rengeteget, ugyanis a manuális beavatkozás helyett algoritmusok hozzák létre az adatokat. Az AMD kutatói tovább fejlesztették ezt a módszert, elérve, hogy jelentősen lecsökkentsék azt az adatmennyiséget, amire az élethű grafikához van szükség.
Súlyos vádakat fogalmazott meg egy magas rangú amerikai tisztviselő a kínai mesterséges intelligencia vállalattal, a DeepSeekkel szemben: segítette Kína hadseregét, exporttilalom alá eső GPU-kat szerzett be. Ez utóbbit tagadja az Nvidia.
Igencsak jól jött és jön a korszerű grafikus processzorairól ismert Nvidiának a mesterséges intelligencia előretörése. Most is egy újabb világrekordot mondhat a magáénak ennek köszönhetően.
Természetesen nem jelszavak feltörésére szánja az Nvidia az RTX 5090 videokártyát. A legújabb mérésekből azonban kiderül, hogy az áramkör nem csupán a játékok és a mesterséges intelligencia esetén jeleskedik. Ezek a vizsgálatok egyébként arra is rámutatnak, miért érdemes kombinált (kis- és nagybetűk, számok) jelszavakat használni.
Új stratégiára térnek át néhány kínai adatközpontban: a korábbi, három–öt év alatti megtérüléssel kecsegtető bérbeadás helyett inkább azonnal eladják a feleslegesség vált grafikus kártyákat. Kérdés, hogy van-e értelme megszabadulni akkor ezektől, amikor ennyire bizonytalan a későbbi hozzáférési lehetőség.
