Történelmi siker volt, amikor  2022 szeptemberében a NASA módosította egy aszteroida pályáját, ezzel pedig bebizonyította, hogy életképes lehet a bolygóvédelmi terve. A DART-misszióban a Dimorphos aszteroidába belevezetett szonda ugyanis módosította annak pályáját.

A megfigyelések során az is kiderült, hogy igen nagy hatással volt a szonda az égitestre. Amellett, hogy az ütközés miatt nagyjából 1 millió kilogramm törmelék robbant ki belőle – ami egy 10 000 km hosszú csóvát eredményezett –, a Dimorphos 33 perccel lassabban kezdett el keringeni a Didymos nevű társa körül, mint az ütközés előtt. Egy hónappal később újabb 1 perces lassulást mértek.

Az aszteroidát azóta is folyamatosan vizsgálja a NASA, és nemrég egy újabb érdekesség derült ki róla, amelyről a Nature Astronomy hasábjaiból lehet tudni. A tanulmány azt sugallja, hogy a becsapódás jelentős változást okozhatott az aszteroida alakjában, betekintést nyújtva annak összetételébe.

Kiderült, hogy a Dimorphosnak a várakozásokkal ellentétben nem szilárd a felszíne, ezért a becsapódás nem egy krátert hozott létre, hanem drámai módon megváltoztatta az alakját. Hogy pontosabb kép legyen arról, mi is történt, Sabina Raducan, a svájci Berni Egyetem tudósa más kutatóval együtt egy szuperszámítógép segítségével rekonstruálta a történéseket.

A keletkezett hatások alapján úgy tűnik, hogy az aszteroida leginkább egy kozmikus homokvárra, egy lazán összefogott törmelékkupacra emlékeztet. Az egészet egy gyenge gravitációs erő tartotta egyben.

Újra megnézték a tudósok, mitől volt annyira sikeres a NASA bolygómentő tesztje

A NASA tudósai újra elemezték a Dart űrszonda becsapódásakor rögzített adatokat, és kiderült, a szerkezet napeleme találta el először a Dimorphos aszteroidát.

A kutatók szerint ha egy Dimorphoshoz hasonló aszteroida közeledne a Föld felé, az azért lenne jó hír, mert könnyebben el lehetne téríteni a pályájáról, mint azt korábban gondolta az emberiség.

A küldetéssel kapcsolatban azonban még van jó néhány ismeretlen tényező. Az Interesting Engineering azt írja, a tudósoknak meg kell például ismerniük azt, hogy a becsapódás milyen hatással van az egész aszteroidarendszerre, vagy mennyire volt hatékony az űrszonda lendületátvitele. Ez utóbbi kiszámításához ismernünk kell a Dimorphos pontos tömegét, amiről jelenleg nincs biztos információnk.

Ezekre az adatokra deríthet fényt majd az Európai Űrügynökség Hera nevű űrszondája, amely 2023 októberében indult útnak, és 2026-ra érheti el az aszteroidát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.