Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az nyilvánvaló, hogy a Covid elleni vakcinák a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban segítik az embert. Az viszont csak most derült ki – 20 millió brit, spanyol és észt beteg egészségügyi adatainak átfésülése után –, hogy a védőoltás akár egy éven át is jelentősen csökkentheti a betegség okozta szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.
A Heart című orvosi szaklapban ismertetett kutatásban több vakcina hatását is vizsgálták, így többek között az AstraZeneca, a Janssen-vakcina, valamint a Moderna és a Pfizer mRNS-alapú védőoltását megkapó betegek adatait is górcső alá vették – írja a The Guardian. A szakemberek azt találták, hogy az említett védőoltások védtek a legjobban a fertőzéshez kapcsolódó szívelégtelenség és vérrögök kialakulása ellen a fertőzést követő első hónapban.
Ebben az időszakban a szívelégtelenség 55 százalékkal, a vénákban és artériákban kialakuló vérrögök kialakulásának kockázata pedig 78 és 47 százalékkal csökkent az oltatlanokhoz képest. A fenti különbség 3–6 hónappal a fertőzés után 39, 47 és 28 százalék, míg 6–12 hónappal a fertőzés után 48, 50 és 38 százalék volt.
A különös növekedés annak köszönhető, hogy a védőoltás akkor is megóvja a betegeket a súlyos szövődmények kialakulását, ha áttöréses fertőzésben szenvednek, vagyis a vírus kikerülte a vakcina védőhatását. Ilyen védelemre az oltatlanok nem számíthatnak.
Itt érdemes megjegyezni, hogy egyes, nagyon ritka esetekben az oltás vérrögképződéshez is vezethet. Ám az ilyen esetek száma nagyságrendjében is eltörpül az előnyös hatások előfordulásához képest.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
