Amerikai kutatók szerint a CAR-T kísérleti terápia segítségével a kezelés után egy nappal már jóval kisebb lehet az agydaganat, mint a hagyományos kezelések során.
Komoly reményeket fűznek az amerikai Mass General Cancer Center kutatói ahhoz az új immunterápiás eljáráshoz, amely vizsgálataik alapján képes drámai módon zsugorítani egy nagyon agresszív agydaganatot. Bár a hosszú távú hatásokat még vizsgálják, a The New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban bemutatott eredmények reményt adhatnak azoknak a betegeknek, akiknél glioblastomát diagnosztizáltak az orvosok.
A glioblastoma a rák rendkívül agresszív formája. A betegséggel diagnosztizáltak 95 százaléka öt éven belül meghal. Reményre adhat azonban okot, hogy számos ígéretes kutatási eredmény született a betegség legyőzésével kapcsolatban. Nemrég a történelemben először sikerült meggyógyítani egy 13 éves fiút egy újfajta kezelési módszerrel, de egy új kísérleti védőoltás is igen hatékonynak tűnik ellene.
A kutatók most a CAR-T terápia – a CAR a kiméra antigén receptorok angol megfelelőjének rövidítése – felé fordultak. A megközelítés lényege, hogy az orvosok kivonják a szervezet immunrendszerének T-sejtjeit, genetikailag módosítják azokat, hogy felismerjék a daganatsejteket, majd visszajuttatják őket a beteg szervezetébe. A CAR-T terápia komoly sikereket ért el a vérrák kezelésében, és a kutatók azt remélték, hogy hasonlóan hatékony lehet a glioblastomák ellen is – írja az Interesting Engineering.
Az agydaganatban szenvedő betegek kezelésének egyik nagy kihívása a tumorsejtek heterogenitásában rejlik. A sejtek gyakran többszörösen álcázzák magukat, így nehéz célba venni őket. A kutatók ezt a problémát orvosolván a T-sejteket úgy programozták át, hogy az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) nevű fehérje egyik mutációját figyeljék, és olyan antitesteket termeljenek, amelyek az EGFR nem mutált változatait keresik. Ezek az egészséges agyban ritkán fordulnak elő, a daganat viszont ontja őket.
A kutatók az első fázisú klinikai vizsgálat során három betegen próbálták ki a terápiát. Az egyikük egy 72 éves férfi beteg volt, aki a szokásos terápiákon esett át, de a daganata visszatért. A kísérleti kezelés után azonban alig egy nappal azt mutatta az MRI-felvétel, hogy a daganat jelentős mértékben összezsugorodott. Néhány hónappal később a betegség azonban kiújult.
Egy 57 éves nőnél hasonló volt a helyzet, nála egy hónappal a kezelés után újult ki a rák, ám egy másik 72 éves betegnél a kezelés tartósan sikeresnek bizonyult, a terápia mellékhatásai pedig enyhék voltak.
Bár ezek alapján még túl korai a CARv3-TEAM-E terápiát gyógymódként emlegetni, az eredmények meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a CAR T-sejtes terápia hatásos új fegyvert jelenthet a glioblastoma elleni küzdelemben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
