A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai két kráter segítségével számították ki, milyen vastag lehet a jégpáncél az Europa hold óceánja felett. Az eredmény a kutatások szempontjából nem túl biztató.
hvg.hu
A NASA Galileo űrszondája több mint egy évtizeden át vizsgálta a Jupitert, valamint annak holdjait. Az adatok alapján az Europa felszíne alatt óceán húzódik meg, amiben a feltételezések szerint akár az élet valamely formája is jelen lehet. Ennek bizonyítása azonban nem lesz könnyű, ugyanis a friss számítások alapján a hold felszíne és óceánja között legalább 20 kilométer vastag jégpáncél húzódik meg.
A NASA egy robotkígyó segítségével szeretné felderíteni a Szaturnusz jeges holdját, az Enceladust, amiről szintén úgy vélik, hogy ott is lehet élet a kéreg alatti óceánban. Csakhogy azon a égitestek járatokon át tör felszínre – és szökik az űrbe – a víz, így a robotkígyó a feltételezések szerint viszonylag könnyen le tud majd jutni a mélybe. Az Europa esetében azonban valószínűleg más megközelítést kell alkalmazni.
Márpedig a holdat rendkívül izgalmas lenne közelebbről is megvizsgálni. A Jupiter egy másik holdján, az Ion ugyanis folyamatos a vulkáni tevékenység, amelynek anyaga az Europa felszínét is eléri, ezzel pedig olyan kémiai körülmények állhatna össze, ami más jeges holdak esetében nem – írja az IFLScience.
Hogy a jövőbeni küldetések sikeresek legyenek, a Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai nemrég arra vállalkoztak, hogy meghatározzák, pontosan milyen vastag lehet az óceán felett húzódó jégpáncél. A hold felszínén több becsapódás nyoma is látható, Shigeru Wakita, a kutatás vezetője a csapatával pedig arra jutott, hogy ezek közül kettő, a Tire és a Callanish kráter kulcsfontosságú lehet a válasz megtalálásában.
A Science Advances című tudományos lapban közzétett tanulmány szerzői azt modellezték, mi történne akkor, ha egy adott méterű aszteroida különböző vastagságú jégpáncélba csapódna be. Ezek alapján jutottak a 20 kilométeres eredményre, ami egy minimális érték. Ha ennél kisebb lenne, mondjuk 15 kilométer, a kráter is sokkal mélyebb lenne.
A kutatók úgy vélik, a bolygó felszínének különböző részein lehetnek eltérések, ugyanakkor nem gondolják, hogy nagy lenne a különbség két helyszín között.
A Galileo adataiból azt is megállapították, hogy a jég különböző rétegei eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A felső, 6-8 kilométeres réteg vezetőképes, míg az alatta viszonylag meleg jég található.
Az adatok alapján az is egyértelműnek tűnik, hogy a becsapódás hője nem olvasztotta meg a jeget teljesen, vagyis nem jutott el a hő az óceánig. Hogy miként lehetne majd egyszer eljutni a vízig, azt egyelőre nem tudni, ennek megoldása egész biztosan komoly fejfájást okoz majd a tudósoknak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8 ezermilliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Politikai üggyé vált az Európai Bíróság tavaszi döntése egy devizás lízingszerződésről. Még nem tudni, az adósok mekkora köre járhat ezzel jól.
