A Washingtoni Egyetem tudósai nemrég kezdték el tesztelni azt a gépet, ami az óceán sórészecskéivel fecskendezi be a felhőket, hogy azok több napfényt verjenek vissza.
Az elmúlt években több olyan tervvel is előálltak már a tudósok, amivel megpróbálnák csökkenteni a globális felmelegedés hatásait. Ezek lényegében mind ugyanarról szólnak: blokkolni kellene a Földre érkező napfény egy részét. A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói például egy Brazília méretű „űrbuborékkal” védenék meg a Földet a Nap sugaraitól, a Utah-i Egyetem tudósai pedig holdport juttatnának a Föld és a Nap közötti pálya L1 (Lagrange) pontjába.
A kreatív, de merész elképzelések sorába tartozik, ám az előbbieknél valamivel egyszerűbben megvalósíthatónak tűnik a Washingtoni Egyetem kutatóinak ötlete, akik mesterséges, módosított felhőkkel pumpálnák tele a Föld légkörét.
A mesterséges ebben az esetben azt jelenti, hogy az óceánon úszó gépekkel felerősítenék a légkörében lévő felhők fényvisszaverő képességét. Ehhez a vízből kinyert sórészecskéket juttatnák el az alacsonyan szálló felhőbe, amelyek így jobb hatásfokkal védenék meg a felszínt a napfénytől.
Az Interesting Engineering szerint a kutatók nemrég el is kezdték tesztelni a technológiát egy, a San Francisco-öböl térségében felállított eszközzel. A mérnökök egy repülőgéphordozó fedélzetén állították fel a szerkezetet, amivel mikroszkopikus sórészecskéket engedtek a levegőbe. A végső változatban a permetezők akkorák lennének, hogy az egész hajó fedélzetét elfoglalnák.
A The New York Times szerint a csapat azt is teszteli, hogy a gép képes-e folyamatosan ugyanakkora méretű sórészecskéket lőni a légkörbe. A megfelelő méret kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megfelelő fényvisszaverő képességet el lehessen érni.
Bár az eljárás jóval barátságosabbnak tűnik, mint a cikk elején felsorolt alternatívák, még így is tartogat veszélyeket. Az egyik ilyen lehet, hogy a kifehérített felhőkkel a mérnökök belenyúlnak a csapadékeloszlásba, de az éghajlatra is hatással lehet. Arról nem is beszélve, hogy mi történik, ha a légkörbe engedett só csapadék formájában aláhullik.
A kutatók hangsúlyozzák, még ők is vizsgálják, hogy ilyen lehetséges mellékhatásai lehetnek a technológiának, ám egyelőre túl sok elérhető alternatíva nincs az emberiség kezében. Persze a globális felmelegedés megfékezésének egyik legjobb módja továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése lenne, ez azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem akar összejönni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
