Amerikai kutatók szerint a Vénusz sorsa intő jel az emberiség számára, csak épp nem akarjuk ezt észrevenni.
Naponta lehet arról hallani, hogy a globális felmelegedés miatt, ha semmi nem változik, mennyire élhetetlenné válhatnak a bolygó bizonyos részei. A rossz hír azonban az, hogy ez még csak a kezdet, a Föld – illetve a földi élet, így az emberiség – jövője ugyanis jóval sötétebb ennél.
A Colorado Boulder Egyetem kutatói nemrég állapították meg, hogy a Föld szomszédján, a Vénuszon nem található víz. Évmilliárdokkal ezelőtt még legalább annyi lehetett rajta, mint a Földön, ám idővel katasztrofális események követték egymást, ami megpecsételte az égitest sorsát. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.
A kutatók számítógépes szimulációt végeztek, hogy nyomon kövessék a Vénusz vizének történetét. A szakembereknek sikerült kimutatniuk, hogy a Vénusz légkörében lévő hidrogénatomok a disszociatív rekombináció néven ismert folyamt révén jutnak ki az űrbe. Emiatt a bolygó naponta kétszer több vizet veszít, mint amennyit korábban feltételeztek.
A disszociatív kombináció lényege, hogy a légkörben lévő vízmolekulák atomjai különböző reakciók hatására végül szén-monoxiddá és hidrogénné alakulnak át. Utóbbinak eddigre már annyi energiája lesz, hogy kényelmesen ki tud szabadulni a bolygó gravitációs vonzásából. Egykoron annyi volt a bolygón, hogy ha mind a felszínen koncentrálódott volna, egy átlagosan 3 km mély tengert lehetett volna látni rajta. Ez a folyamat idővel ugyan leállt, mára azonban csak nagyjából 3 centiméterre elegendő víz maradt a légkörben.
A folyamat egyik fő tényezője a súlyos üvegházhatás kialakulása volt, amelyet a bolygó légkörében lévő vastag szén-dioxid réteg váltott ki. Ez felfogta a hőt, jelentősen megemelve a felszín hőmérsékletét. Ez az üvegházhatás a legerősebb, mint a Naprendszerben ismerünk, és oda vezetett, hogy nagyjából 482 Celsius-fokra növelte a hőmérsékletet. Emiatt a víz gyakorlatilag elpárolgott, majd az űrbe távozott.
Ennek eredményeként a Vénuszon százezerszer kevesebb a víz, mint a Földön, pedig tömegét és méretét tekintve nagyjából azonos a két planéta. Eryn Cangi, a tanulmány társszerzője szerint mindez magyarázatot ad arra, hogy miért nem ismerhető fel ma a bolygó, miközben régebben a Föld ikertestvére lehetett.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
