A dél-kínai Sencsen tartományból világhírnévre szert tevő DJI vállalat a globális fogyasztói drónpiac több mint 90 százalékát uralja. Drónjaikat széles körben használják fotózásra, megfigyelésre, permetezésre és csomagok szállítására is. Amivel kevesebben vannak tisztában: az eszközök harctéri felderítésre és bombák hordozására is alkalmasak.

Az Egyesült Államok – mint egy ideje minden miatt, ami kínai – különösen aggódik a Kína és Tajvan közötti konfliktus lehetősége kapcsán a DJI drónjainak katonai felhasználása miatt. Június 14-én az amerikai kongresszus alsóházában törvényjavaslatot fogadtak el, amellyel teljesen megtilthatják a DJI drónjainak értékesítését az országban. A javaslat most a szenátus előtt áll az éves védelmi költségvetési tárgyalások részeként – írja az MIT Technology Review.

Az amerikai drónpiacot a Nova One Advisor elemzőcég mintegy 6 milliárd dollárosra teszi, így a tiltás súlyosan érintené a DJI-t.

Az MIT Technology Review szerint a DJI sikerének titka Kína évtizedes elektronikai gyártási képességeiben és a sencseni politikai támogatásban rejlik. Sam Schmitz, a Neuralink mérnökét idézve azt írják, Kína ipari bázisa olyan kiterjedt, hogy az alkatrészek a költségek töredékéért elérhetők. Sencsen és környéke erős gyári háttérrel rendelkezik, amely nélkülözhetetlen az olyan hardveripar számára, mint a drónoké. Sencsen önkormányzata is jelentős támogatást nyújt az iparnak, például engedélyeket ad kockázatos kísérletekhez, és különböző szabályozásokkal támogatásokat biztosít. A városban a drónok már a mindennapi élelmiszer-kiszállításban is szerepet kapnak, és a dróntechnológia fejlesztésére irányuló terveik révén a világ dróniparának élvonalába betonozták be magukat.

A DJI drónjait az ukrán–orosz háborúban mindkét fél használta már felderítésre és bombázásra egyaránt. Az amerikai cégek drágább és kevésbé hatékony alternatívákat kínálnak, és bár a DJI felfüggesztette üzleti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában, az ukrán hadsereg továbbra is kínai alkatrészekből épít drónokat.

Tajvannak azonban ennél is nagyobb nehézséget jelentene kínai drónok beszerzése, mivel Kína megakadályozná az ellátást, hogy jelentős előnyre tehessen szert kettejük konfliktusában. A tajvani kormány azonban azzal is tisztában van, hogy a kínai dróniparra való túlzott támaszkodás kockázatos, és ezen a függőségen változtatni akarnak azzal, hogy a demokratikus drónellátási lánc ázsiai központjává válnak.

Az Egyesült Államok támogatásával Tajvan gyorsan növekedhet, hogy befolyásolja Kína uralmát az iparág felett, de erre irányuló intézkedések még nem történtek. Tajvan már a globális félvezetőgyártás központja, de a drónipar fejlesztése még hosszú évekbe telhet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.