Még 2022-ben készítette el a James Webb űrteleszkóp azt a felvételt, amin egy kozmikus „homokóra” látható. Ez az L1527 kódjelű protocsillag, vagyis egy olyan égitest, ami még nem vált csillaggá, de jó úton jár afelé. A por és a gáz a felhő belsejében gyűlik össze a gravitációs összehúzásnak köszönhetően, emiatt megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha ez kellően nagy, beindul a magfúzió és megszületik a csillag. Egy olyan égitest, mint a Nap, nagyjából 100 ezer év alatt születik meg.

Az L1527-ről korábban publikált felvételt az eszköz a közeli infravörös kamerája készítette, ezek a hullámhosszok azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy áthatoljanak a protocsillagot körülvevő sűrű poron, így nem is lehetett látni magát az objektumot. A NASA ezért nemrég a középső infravörös kameráját is bevetette, és bár a kép sokkal kevésbé tűnik érdekesnek vagy élesnek, valójában az előzőnél jóval többet mutat meg a forrásból.

NASA

A szerkezetnek köszönhetően a NASA tudósai három érdekes régiót fedeztek fel – írja az IFLScience. Középen piros színnel a protocsillag és az azt körülvevő sűrű por- és gáztakaró látható. A piros mellett található fehér régióban több a por, valamint a szénhidrogének és az ionizált neon. Kék színben a policiklusos aromás szénhidrogéneket láthatni, amelyek a protocsillagtól távol vannak, és a csillagközi térben terjednek szét.

Ahogy a csillag öregszik és tovább hízik, az anyag nagy részét még jobban el fogja lökni magától. Ez a folyamat hatással lehet más csillagok kialakulására, egyes esetekben akadályozva, míg másokban esetleg elősegítve azok fejlődését.

A NASA tudósai szerint a mostani megfigyelések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsék a csillagfejlődés folyamatát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.