Több mint egy éve rekordmagas értéket ért el a tengerek globális hőmérséklete, az Atlanti-óceán északi részének fő tengeri áramlata – az AMOC – pedig közel járt ahhoz, hogy összeomoljon. Mindez nem túl jó hír akkor, amikor a globális felmelegedés egyre nagyobb mértéket ölt, most azonban valami olyasmi történik, amire eddig nem volt példa: az Atlanti-óceán exponenciális mértékben kezdett el hűlni.
Az óceán vize általában egész évben változtatja a hőmérsékletét. A kutatók szerint azonban az úgynevezett Atlantic Niña (Atlanti-óceáni La Niña) nevű jelenség sokkal gyorsabban alakult ki, mint korábban. Az Atlanti-óceáni La Niña egy természetes éghajlati mintázat hűvösebb időszaka, ami néhány évente alakul ki. Bár a hőmérséklet csökkenése kifejezetten jó hír, ennek globális hatása lehet az időjárásra – írja a BGR.
A Colorado Boulder Egyetem tudósai szerint a mérések azt mutatták, hogy 2024 júliusában a tengerfelszín globális hőmérséklete valamivel alacsonyabb volt, mint 2023 júliusában, ami így egy 15 hónapos melegedést állított meg. A miértre azonban egyelőre nincs magyarázat.
Két La Niña lesz egyszerre
A Csendes-óceáni El Niño idén májusban sokat gyengült, ami szeptember és november között valószínűleg az átlagosnál hidegebb La Niña-t eredményez majd. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósai szerint ezt részben az Egyenlítő mentén megerősödő szelek teszik lehetővé, amelyek az óceánok mélyéről hidegebb vizet hoznak a felszín felé. Az El Niño azonban gyengébb passzátszelet eredményez, ami lassítja a hidegebb víz feláramlását. Ezt a több éven át tartó ciklust El Niño Déli Oszcillációnak (ENSO) nevezik.
Franz Philip Tuchen / NOAA / climate.gov
Bár az éghajlatra jóval kisebb hatása van, az Atlanti-óceán egyenlítői része néhány évente hasonló módon ingadozik a meleg „Niños” és a hideg „Niñas” ciklusa között. Az ENSO-hoz hasonlóan ezt az oszcillációt is gyakran hozzák összefüggésbe a passzátszelek erejével.
Akárcsak a Csendes-óceánon, az Atlanti-óceán egyenlítői részén 2023 nagy részében szokatlanul meleg Niño-viszonyok uralkodtak, ami az elmúlt évtizedek legmagasabb tengerfelszíni hőmérsékletét hozta el. Az elmúlt három hónapban azonban gyorsabban csökkent a hőmérséklet, mint bármikor, amit 1982 óta feljegyeztek. Ez azért is furcsa, mert az ilyen lehűlést okozó erős passzátszelek nem alakultak ki.
Franz Philip Tuchen, a floridai Miami Egyetem tudósa szerint átnézték az összes lehetséges forgatókönyvet, ami ezt okozhatta, de egyelőre nem találtak választ a miértre. Ha a hőmérséklet még legalább egy hónapig 0,5 Celsius-fokkal alacsonyabb lesz az átlagnál, akkor hivatalosan is Atlanti-óceáni La Niñának fogják tekinteni.
Érezhető lesz a hatásuk
A Csendes-óceáni La Niña és az Atlanti-óceáni La Niña a hőmérsékletre és a páratartalomra gyakorolt hatása valószínűleg világszerte érezhető lesz. Míg az előbbi az Egyesült Államok nyugati részén a száraz, Kelet-Afrikában pedig nedves időjáráshoz kapcsolódik, addig utóbbi csökkenti a csapadék mennyiségét Afrika Száhel-övezetben, és növeli Brazília egyes részein.
A két jelenség emellett ellentétes hatást gyakorolhat a most is zajló atlanti hurrikánszezonra. A Csendes-óceáni La Niña várhatóan növeli az atlanti hurrikánok valószínűségét, de az Atlanti-óceáni La Niña viszont gyengíthet ezekhez kapcsolódó bizonyos feltételeket, például a légköri hullámok aktivitását.
A két jelenség közvetlenül is befolyásolhatják egymást, ám azt egyelőre nehéz megmondani, hogy miként – írja a New Scientist.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
