Megdőlt az óceáni melegrekord, még soha nem volt ilyen magas a világtenger átlagos hőmérséklete. Ez még csak durvulhat, ahogy a következő hónapokban kiteljesedik az idén szélsőségesen erősnek ígérkező El Niño.
Ízelítőt kaphatunk 2027-ben a jövőből: az El Niño miatt olyan meleg lehet, mint majd a 2040-es évek elején.
A vihar korábban a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Japánban is pusztított.
A rendellenességek novemberben tetőznek majd Meteorológiai Világszervezet szerint.
Miközben beszakadtak a kakaóárak, a csokoládé fő alapanyaga iránti kereslet nem ugrott meg, mivel a gyártók elkezdtek helyettesítőket használni.
A Csendes-óceán medencéjének felmelegedését megállítaná, de pusztító károkat okozna máshol, köztük Magyarországon is.
A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat.
1,42 Celsius-fokkal volt magasabb az idei május globális átlaghőmérséklete az iparodosás előtti szintnél. A következő hónapokban az El Niño okozhat szélsőségeket világszerte.
Az előrejelzések szerint most már gyakorlatilag borítékolható, hogy nyáron visszatér a passzátszelet akár meg is fordító időjárási jelenség, ráadásul annak is rohamosan nő az esélye, hogy legkésőbb év végére szélsőségesen erőssé válik. Az El Niño a világ több részén extrém szárazságot, másutt durva felhőszakadásokat és árvizeket hoz, a legsebezhetőbb országok megsegítését pedig nagyban nehezíti, hogy az amerikai-iráni háború miatt a Hormuzi-szoros még mindig zárva van.
Olyan erős éghajlati jelenség dominálhatja majd 2026-ot, amilyet korábban még soha nem regisztráltak a tudósok.
A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
A jelek szerint az Atlanti-óceánra és a Csendes-óceánra is jellemző időjárási jelenség, a La Niña egyszerre alakul ki, aminek globálisan is érezhető hatása lesz az időjárásra.
A színpompás sivatagi látványosságot az El Niño-jelenség okozza.
A gleccser területe két hektár alá csökkent, ezért a tudósok átminősítették jégmezővé.
Ma még a vízerőművek több tiszta fenntartható energiát produkálnak, mint minden más zöld energia, de vajon meddig? Ecuadorban és Kolumbiában már most kiderült, hogy az aszály miatt nagy a baj: adagolni kellett a vizet, és gyakorivá váltak az áramszünetek. Kína egyes régióiban a tartós aszály miatt hasonló a helyzet: gyakoriak az áramszünetek.
A nagy csokoládégyártók szerint ezt a fogyasztók is meg fogják érezni.
Hatalmas károkat okozott a vihar és az áradások, több tízezer ember maradt áram nélkül.
A központi kormányhoz fordultak támogatásért az Amazonas vidék lakói, mert az aszály miatt még szerény életszínvonalukat sem tudják megtartani Brazíliában.
Brit kutatók szerint az El Niño okozta szárazság és hőség több fát pusztít el, mint amennyi új képes növekedni.
Bár korábban úgy tűnt, némi javulás kezdődött a Nagy Korallzátonynál, de újabb romlás indult, és fokozott veszélynek van kitéve.
